Tollam írta ballada
Dátum: 2009. november 04. 16:14Műfaj: VersCimkék: emberi dolgok , sultan meséi |
"Iszom széthulló otthonomra,
iszom elrontott életemre,
és rád is iszom, áruló száj hazugsága,
iszom a páros magányra.
Iszom, mert a világ kegyetlen és kemény,
iszom, mert isten nem segít." (A. Ahtmatova)
Ahtmatova szelleme kísértett,
s vodkát ittam egész éjszaka.
Csak egy kicsit lettem tőle részeg,
és ébren tart a múltam árnyéka.
Azt hiszem, már öt óra is elmúlt,
(és a hajnal nem feküdt mellém).
hallgatom a vekkert, ahogy száguld
perc-hajója az idő tengerén.
Szenvedve az óra csúf tikk-takkját,
úgy elfogott egy menekülő vágy
falhoz vágni perceim hóhérját,
de nem enged felállni most az ágy.
Mint egy zsák szar - döglök most az ágyon,
és olyan vagyok, mint egy nyomorék:
mankónak a tollamat használom,
hogy miről írok?.. Azt nem tudom még.
Kusza képek járnak segg-fejemben,
a gondolatot csapdával fogom,
szabadon fut tollam a kezemben.
Hát fusson, ha tud! Írjon szabadon!
Kő-agyamból hiányzik az élet,
a kurva óra zakatol csupán
(lelőném, de messze van a szekrény,
és jól fekszik fejem a kispárnán).
Mit akartam mondani az előbb?..
A faszom tudja (bár most lóg bután)!
Szél rázza fölöttem a rossz tetőt,
s villamos csörömpöl az utcán.
Ma pedig a csúcson kéne lennem,
rám ma még egy kemény munka vár:
életemet kell ma rendbetennem,
mert ahogy éltem - az nem megy már tovább!
Egy legény úgy írta meg egy versben,
hogy szeretve lesz szép majd a világ.
Jó vers volt, és - bizony - megkönnyeztem.
Hmm...Úgy zokogtam, mint egy buzeráns!
(Ha valaki most rosszul ítélne,
és azt hinné, hogy gyenge, szar vagyok -
álba verem! Ezt bátran ígérem,
csak várjatok, míg kijózanodom!)
Próbáltam már másik szemmel nézni,
és szeretni a szürke napokat,
napóraként jó percekért élni,
hol az öröm csak múló pillanat...
De rájöttem: hazudok magamnak,
és nincs igazság itt, az ég alatt:
gátak között, centinként haladva
körbevisznek rosszul járt utak.
Régóta már szürke ködben járok,
és az élet ismétli önmagát,
mert bezárnak folyton a korlátok,
és át kellene törnöm rajtuk már!
Nem dugom fejem a homokba,
s nem kell többé vodka, sem joint:
vágyaim visznek a csillagokba -
s így nagyobbat bukhatok majd megint!
Ajánlás:
Nézem azt a rohadt órát messze,
szekrény szélén, ahogy büszkén áll...
Kis csatánkban én lettem a vesztes,
mert nem talált a súlyos hamutál.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Eddig 7 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Halacska (#14468) | 2009. november 08. 11:27 |
Valóban gyönyörű! Az ellaposodott kapcsolatok, kihűlt szerelmek, kellőképp megideologizált árulások és az a római cirkuszokra emlékeztető kényszer, hogy egy egyszerű, vasárnapi ebédért is le kell gyilkolni egy másik élőlényt bárkinek megdobogtatja a szívét! :) Vagy nem erre gondoltál, mikor a szépségeit említetted? | |
| |
2. wallace william (#14460) | 2009. november 08. 03:08 |
az élet az szép dolog amíg a szívünk dobog szerelem bú s bánat remény ami nem fárad atti | |
| |
3. Halacska (#14334) | 2009. november 05. 21:16 |
Az az igazság, hogy tényleg nem találtam el. Abban az állapotban egy elefántot sem találtam volna el egy medicinlabdával két méterről. :) | |
Válasz bobita hozzászólására (#14324). |
|
4. Halacska (#14333) | 2009. november 05. 21:15 |
Én vagyok Adriano Cseles Csávó reinkarnációja. :) Köszönöm a jó véleményt! :) | |
Válasz Marcipan hozzászólására (#14319). |
|
5. Halacska (#14332) | 2009. november 05. 21:14 |
Örülök, ha elnyerte a tetszésed! :) | |
Válasz Janó hozzászólására (#14316). |
|
6. bobita (#14324) | 2009. november 05. 17:44 |
na itt meg jó nagyot füllent a szultán, elhiteti velünk, hogy nem találta el azt a rohadt vekkert, ajánlatos a foszforeszkálós ketyegő beszerzése vészhelyzetekre, | |
| |
7. Marcipan (#14319) | 2009. november 05. 16:53 |
Nagyon tehetséges csapdakészítő vagy, ha így tudod a gondolatokat csapdával fogni! :) Nagyon jó kis fricskákat csempésztél bele, már-már humoros, noha maga a történet ennek ellenkezője.Tetszik! :) | |
| |