vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Tollam írta ballada

Műfaj: VersCimkék: emberi dolgok , sultan meséi

"Iszom széthulló otthonomra,

iszom elrontott életemre,

és rád is iszom, áruló száj hazugsága,

iszom a páros magányra.

Iszom, mert a világ kegyetlen és kemény,

iszom, mert isten nem segít." (A. Ahtmatova)

 

Ahtmatova szelleme kísértett,

s vodkát ittam egész éjszaka.

Csak egy kicsit lettem tőle részeg,

és ébren tart a múltam árnyéka.

Azt hiszem, már öt óra is elmúlt,

(és a hajnal nem feküdt mellém).

hallgatom a vekkert, ahogy száguld

perc-hajója az idő tengerén.

 

Szenvedve az óra csúf tikk-takkját,

úgy elfogott egy menekülő vágy

falhoz vágni perceim hóhérját,

de nem enged felállni most az ágy.

Mint egy zsák szar - döglök most az ágyon,

és olyan vagyok, mint egy nyomorék:

mankónak a tollamat használom,

hogy miről írok?.. Azt nem tudom még.

 

Kusza képek járnak segg-fejemben,

a gondolatot csapdával fogom,

szabadon fut tollam a kezemben.

Hát fusson, ha tud! Írjon szabadon!

Kő-agyamból hiányzik az élet,

a kurva óra zakatol csupán

(lelőném, de messze van a szekrény,

és jól fekszik fejem a kispárnán).

 

Mit akartam mondani az előbb?..

A faszom tudja (bár most lóg bután)!

Szél rázza fölöttem a rossz tetőt,

s villamos csörömpöl az utcán.

Ma pedig a csúcson kéne lennem,

rám ma még egy kemény munka vár:

életemet kell ma rendbetennem,

mert ahogy éltem - az nem megy már tovább!

 

Egy legény úgy írta meg egy versben,

hogy szeretve lesz szép majd a világ.

Jó vers volt, és - bizony - megkönnyeztem.

Hmm...Úgy zokogtam, mint egy buzeráns!

(Ha valaki most rosszul ítélne,

és azt hinné, hogy gyenge, szar vagyok -

álba verem! Ezt bátran ígérem,

csak várjatok, míg kijózanodom!)

 

Próbáltam már másik szemmel nézni,

és szeretni a szürke napokat,

napóraként jó percekért élni,

hol az öröm csak múló pillanat...

De rájöttem: hazudok magamnak,

és nincs igazság itt, az ég alatt:

gátak között, centinként haladva

körbevisznek rosszul járt utak.

 

Régóta már szürke ködben járok,

és az élet ismétli önmagát,

mert bezárnak folyton a korlátok,

és át kellene törnöm rajtuk már!

Nem dugom fejem a homokba,

s nem kell többé vodka, sem joint:

vágyaim visznek a csillagokba -

s így nagyobbat bukhatok majd megint!

 

Ajánlás:

Nézem azt a rohadt órát messze,

szekrény szélén, ahogy büszkén áll...

Kis csatánkban én lettem a vesztes,

mert nem talált a súlyos hamutál.

 

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 7 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Halacska   (#14468)

2009. november 08. 11:27

Valóban gyönyörű! Az ellaposodott kapcsolatok, kihűlt szerelmek, kellőképp megideologizált árulások és az a római cirkuszokra emlékeztető kényszer, hogy egy egyszerű, vasárnapi ebédért is le kell gyilkolni egy másik élőlényt bárkinek megdobogtatja a szívét! :) Vagy nem erre gondoltál, mikor a szépségeit említetted?

Válasz wallace william hozzászólására (#14460).

 


2. wallace william   (#14460)

2009. november 08. 03:08

az élet az szép dolog amíg a szívünk dobog szerelem bú s bánat remény ami nem fárad atti

 


3. Halacska   (#14334)

2009. november 05. 21:16

Az az igazság, hogy tényleg nem találtam el. Abban az állapotban egy elefántot sem találtam volna el egy medicinlabdával két méterről. :)

Válasz bobita hozzászólására (#14324).

 


4. Halacska   (#14333)

2009. november 05. 21:15

Én vagyok Adriano Cseles Csávó reinkarnációja. :) Köszönöm a jó véleményt! :)

Válasz Marcipan hozzászólására (#14319).

 


5. Halacska   (#14332)

2009. november 05. 21:14

Örülök, ha elnyerte a tetszésed! :)

Válasz Janó hozzászólására (#14316).

 



6. bobita   (#14324)

2009. november 05. 17:44

na itt meg jó nagyot füllent a szultán, elhiteti velünk, hogy nem találta el azt a rohadt vekkert, ajánlatos a foszforeszkálós ketyegő beszerzése vészhelyzetekre,

 


7. Marcipan   (#14319)

2009. november 05. 16:53

Nagyon tehetséges csapdakészítő vagy, ha így tudod a gondolatokat csapdával fogni! :) Nagyon jó kis fricskákat csempésztél bele, már-már humoros, noha maga a történet ennek ellenkezője.Tetszik! :)