vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Töredékek közép Nirvániából IV.

Műfaj: PrózaCimkék: groteszk

Höseink továbbra is menekülnek. Menekülés közben bekukkantanak egy kocsmába. Inni kezdenek. És ha már isznak új ötleteik támadnak a közös jövöjükkel kapcsolatban...

Közjáték a kocsmában

Ültek a kocsmában és a változatosság kedvéért (na meg az elfogyasztott ipari mennyiségű whisky kedvéért) jó kedvük volt. Te fülig érő vigyorral nézte Ő dekoltázsát, Ő pedig kivételesen nem burkolózott be rongyaiba, hanem hagyta had örüljön az idiótája. Már vagy két hónapja menekültek és kezdték biztonságban érezni magukat. Már – már azon gondolkodtak, hogy munkát vállalnak valahol. Ez persze igen nehezen ment volna, mivel hát körözték őket. Arról meg nem is beszélve, hogy kettőjüknek összesen csak hat végtagja volt. Ez azért egy kicsit meghatározta a tudatot. Főleg Ő tudatát határozta meg. Nagyon szép lábai voltak és az igazat megvalva egy kicsit hiányoztak neki. Nem mintha nem lett volna kényelmes Te (mocsok) hátán utazni (egy kicsit olyan volt mintha a szolgája lenne…) de azért mégis hiányoztak neki a lábai. Épp, ezen gondolkodott Ő, és - talán a whisky hatására – miután már unta hogy johny (a mocsok) már tíz perce a mellét fixírozza nyáladzva, így szólt az emberhez (Ő – Te –hez):
- akarsz dugni, hülyegyerek?
- Ez most, hogy jön ide babe? –törölte le a nyálat a szája széléről Te. A szemét nem emelte feljebb…
- Hát csak úgy gondoltam. Már elég régóta együtt járkálunk, és a pasik általában mindig meg akartak dugni. Tudod, amikor még volt lábam te rohadék.
- Hát végül is egy jó numera nem árthat, nem igaz? –élénkült meg Te, amúgy meg felejsd már el ezt a láb dolgot. Lépj túl rajta bazdmeg. Nem igaz hogy ezen drámázol már két hónapja… már rég meg kellet volna bocsátanod nekem! Máshogy nem tudtuk volna elterelni a kutyák figyelmét…
- Esetleg egy disznó lábával… -vetette közbe Ő.
- Az nem lett volna olyan látványos
- Viszont legalább lenne egy lábam te rohadt állat.
- Tényleg nem értem…
- Akarsz dugni vagy nem?
- És ha igen?
- Szerezz nekem új lábakat, és akkor beszélhetünk róla édes… nyögte Ő
- Oké, babe de AZ nem lesz egyszerű menet, hogy neked új lábakat szerezzünk. Nem lesz egyszerű, de miattad még ezt is megteszem mon Chery!
- Erre igyunk – mondta Ő – és széttöltötte az üveg alján lévő két deci alkoholt a poharaikban.
- A lábaimra! – mondta Ő és lehajtotta a piát.
- A puncidra! – mondta Te és követte példáját.
Miután megvannak a lábaim mindenképpen meg kell szabaduljak johnytól gondolta Ő. Túl erőszakos. És a szemei. Úristen a szemei…
Ennél a pontnál hányta le Te – Ő –t.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 5 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Sz. S. Péter   (#639)

2008. május 23. 20:03

köszi a dicsér? szavakat. az az igazság hogy meg van irva elég sok már csak lusta vagyok feltölteni. Na jó meg egy kicsit csigázom is a nyilván hatalmas olvasótáboromat is eh eh eh

Válasz Mucha Tamás hozzászólására (#633).

 


2. Mucha Tamás   (#633)

2008. május 23. 09:53

Te! ??????.... szóval mst sirja vagy röhögjek? kétségtelen. hogy profi írás várom a folytatást, de igyekezz mert ha én gndolm tovább és szétröhögöm magam a magam elképzeléssein akkor már igazán meg kell hogy lepj! Na de bízom benned és addig nem gondolom tovább. üdv tékozló

 


3. Hangok   (#613)

2008. május 22. 22:15

várok! :) legyen is nagy ez meg az... :D

Válasz Sz. S. Péter hozzászólására (#606).

 


4. Sz. S. Péter   (#606)

2008. május 22. 19:02

várj csak! Ez még csak a kezdet. lesz még itt nagy kavarodás, lábatlankodás fejetlenkedés meg ilyesmi he he

Válasz Hangok hozzászólására (#584).

 


5. Hangok   (#584)

2008. május 22. 12:09

Hát ezt jól letudtad apukám! Egy láb, egy dugás! Ej ez a mai fogyasztó társadalom, nem piskóta! :D