vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Ütközetben 1984

Műfaj: VersCimkék: sultan meséi, katona

Acéldarazsak szállnak kezemből

csattogó szárnyaikkal a szélben.

Lőnek rám is valahonnan fentről,

és nem látom, ki ontja a vérem.

Félek!.. Őrjítő fájdalom éget,

bíborszín tócsa gyűlik alattam,

érzem derét a halál jöttének.

Korai még! Csak huszonnégy múltam!

Hát marokra fogom öntudatom,

talpra állok a fedezék mögött,

"Orvost!" - kiáltanék, de nincs hangom.

Hideg a szél a Herirud fölött.

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Halacska   (#14345)

2009. november 05. 21:54

A vers, vagy a történet, amit elmesél?

Válasz Marcipan hozzászólására (#14321).

 


2. Marcipan   (#14321)

2009. november 05. 17:09

Nagyon jó!