Utolsó nap
Dátum: 2008. november 16. 19:55Műfaj: VersCimkék: egypercesek |  |
Lágy őszi szél melengeti szívem,
utolsó nap, jön a dermedt hideg,
a téli köddel talán a havazás,
Csodálatos világ! Négy évszak
termésének örülhet fiatal, s öreg,
hátha jő ezüstös csillám-sereg,
hópihék suhanásával a fehérség,
melyben léptünk roppan, friss a hóban,
síelünk, szánkózunk a mennyországban.
Avarrá fagyott föld, ez lett az ősz,
Barnasága nem rozsdáll tovább,
fekete madarai méltók temetéshez,
a zöld világ színpompás fedéséhez.
A nyár emlék maradt a szívben,
talán süt reánk még oly' gyönyörben,
aminőt csak ózon-réteggel fedett Nap
adhat nekünk, s nem pöttyöznek barna szeplők.
A téli álom után hamar megjő a tavasz,
kikelnek a magvak, rügybe borulnak fák,
elolvad a hó, latyakos lesz a világ,
de a sáron át jól láthatóan kivehető:
követi jobb idő a zordon telet,
megérkezik napsugárral kikelet.
S most készüljünk hosszú pihenésre,
talán nem fagynak jéggé az utak,
ropogni fog lábaink alatt fehér hó,
hóembert építünk, s kezeinkben
gyűlik a zimankóssá fagyott víz.
Igaz örömök várnak még reánk,
reméljünk egy hosszú éjszakát!
vasárnap, 2008. november 16.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
