Változás
| Dátum: 2009. december 19. 21:09Műfaj: VersCimkék: változás, merengés, belefeledkezés | 
Esik az eső, állok kinn az úton, 
Várok, ugyan mire? 
Magam sem tudhatom. 
Csak nézek merengőn, 
Az esti félhomályba, 
De szeretnék most is, 
Veled lenni, várva,- 
S belefeledkezni a magányba. 
Félek, talán a jövőtől, remegek, 
Olyan más most minden, 
Mint mikor a folyó 
Bizonytalan medrében, 
Ki akar törni onnan, 
De nem engedi sorsa, 
Egyedül halad tova,- 
S belefeledkezik a magányba. 
Én is ki akarok törni a világból, 
A zajból, a fényből, 
Embereknek tömegéből. 
Ebből a kietlen, üres, 
Zordon mindenségből. 
Örökké egyedül lenni 
Egyes egyedül várva,- 
S belefeledkezni a magányba. 
Változni? Nincs miért, 
Talán csak a szerelemért, 
Egyedül létezni? Nincs miért, 
Talán csak a magányért. 
Magányban élni? Nincs miért, 
Talán csak a hazáért. 
Esik az eső, állok kinn az úton, 
Várok, ugyan mire? 
Magam sem tudhatom. 
Csak nézek merengőn, 
Az esti félhomályba, 
De szeretnék most is, 
Veled lenni, várva,- 
S nem belefeledkezni a magányba.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
 
				