Változás
Dátum: 2009. december 19. 21:09Műfaj: VersCimkék: változás, merengés, belefeledkezés |
Esik az eső, állok kinn az úton,
Várok, ugyan mire?
Magam sem tudhatom.
Csak nézek merengőn,
Az esti félhomályba,
De szeretnék most is,
Veled lenni, várva,-
S belefeledkezni a magányba.
Félek, talán a jövőtől, remegek,
Olyan más most minden,
Mint mikor a folyó
Bizonytalan medrében,
Ki akar törni onnan,
De nem engedi sorsa,
Egyedül halad tova,-
S belefeledkezik a magányba.
Én is ki akarok törni a világból,
A zajból, a fényből,
Embereknek tömegéből.
Ebből a kietlen, üres,
Zordon mindenségből.
Örökké egyedül lenni
Egyes egyedül várva,-
S belefeledkezni a magányba.
Változni? Nincs miért,
Talán csak a szerelemért,
Egyedül létezni? Nincs miért,
Talán csak a magányért.
Magányban élni? Nincs miért,
Talán csak a hazáért.
Esik az eső, állok kinn az úton,
Várok, ugyan mire?
Magam sem tudhatom.
Csak nézek merengőn,
Az esti félhomályba,
De szeretnék most is,
Veled lenni, várva,-
S nem belefeledkezni a magányba.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.