vasfogas
Dátum: 2010. július 07. 17:44Műfaj: VersCimkék: idő, fiók |  |
a fiókokkal annyi megmagyarázhatatlan dolog.
az addig tiszta, hogy extrém használat esetén
mindenképpen eléri a fiókokat a vég,
menthetetlenül szakadnak le vagy ragadnak bele
az íróasztalokba; ellenben én rendeltetés-
szerűen használom őket, mégis egy idő után
(években gondolkodjunk) kérlelhetetlen
könyörtelenséggel kezdik mutatni a változás
nyomait; rejtett hibákról beszélünk,
amik a szemnek láthatatlanok, a kéznek meg-
tapinthatatlanok, mégis érzékelem őket; ez
a fiók már nem úgy siklik, a másik nem úgy
áll, mint ahogyan először; valami egészen
meghatározhatatlan szögben definiálja maga
körül a teret; ezek a fiókok fából vannak,
állíthatnám azt teljes meggyőződéssel,
hogy a pára, a por, tehát az idő
forgácsai vetemedtek a fába, pedig lehet,
hogy azok az időtlen fiókbabámulások tettek
kárt a fiókjaimban, amikor reménytelenül
kerestem valamit, és rögtön tudtam, hogyha
itt nem, akkor azokat a tárgyakat, amiket én
éppen akkor (és ott) kerestem, többet az életben
nem találom meg máshol sem
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
