vérszínű pecsét...
Dátum: 2010. január 29. 01:26Műfaj: VersCimkék: magány , barát |  |
Botorkálva az ég kékje alatt,
míg a nap le nem megy..
Csoszogva, nap mint nap...
Kitaszítottként a csended utcáján.
A vérszínű pecsét messziről rikít.
Angyal, rajtad a szám, hatszázhatvan... hat.
És lassan belém olvad, lényem oszlopa marad.
Hordozom a karmát mit rám ragasztott,
igazságtalanul e szám és Te...
De maradok hűséggel... és szótlan,
hozzád, örökre...
Eddig 6 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Jocc36 (#17441) | 2010. február 01. 07:49 |
Kedves vagy Janó, köszi hogy olvastál szeretettel és tisztelettel j | |
Válasz Janó hozzászólására (#17429). |
|
2. Jocc36 (#17426) | 2010. január 30. 12:28 |
Egy ideje bejön nekem ez a szín :) Én meg a számmisztikázás? ezt vágták a fejemhez :) ölel jocc | |
Válasz bobita hozzászólására (#17422). |
|
3. Jocc36 (#17425) | 2010. január 30. 12:24 |
Szia :) mert az is... | |
| |
4. bobita (#17424) | 2010. január 29. 20:35 |
az a kék az inkább kékesen lila, | |
| |
5. bobita (#17422) | 2010. január 29. 19:58 |
szia jocó, olyan jó a vérvöröset kék betűkkel olvasni ,eddig számmisztikáztál? | |
| |
6. ultraviolet (#17417) | 2010. január 29. 17:38 |
Tetszik. A közepétől ugyan kezd ördöngössé válni.., de így is. | |
| |
