vihar

Szerző: égDátum: 2011. április 04. 18:31

Vihar

Felhők feszülnek fejem fölé,
S én tehetetlen ballagok.
Nézem, de nem látom;
Sírnak-e értem a csillagok.

Száraz szemekkel néznek rám,
De nem látnak, vakok.
Kutatva kérdenének, de tudják:
Nekik semmit se mondhatok .

Nem mondhatok, mert nem szabad,
Hallgatnak már a szép szavak.
A számra ütő esőcseppek:
A megtett nem-szabad tettek.

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Jones Brigitta (#23426)	2011. április 07. 19:46
Ha nem tetted volna meg őket, most szegényebb lennél néhány élménnyel, amit csak ember élhet meg. Ráérsz még a bűnbánattal! Még ember vagy! Szépek az írásaid, mindig felkavar a belőlük áradó erős érzés.