Virradat

Szerző: Herbák István AndrásDátum: 2011. január 06. 23:23

Műfaj: VersCimkék: ha kel a nap

Virradat

Belevész az éjjel a Nap korongjába,
Csillagpor villódzik aranyló hajába.
Félkörnyi még csupán, vöröslik ott, messze,
Harcol a sötéttel, hogy helyére eressze.

Nyúlt árnyakat formál bizonytalan fénye,
Ahogy messzi szalad sugara serénye.
Éjszaka takaróját maga előtt hajtja,
Szögletre formázva, ahogy az óhajtja.

Könnyű, lenge fátyol, harmatcsepp a gyöngye,
S mint tükör, oly sima, sehol sincs göröngye.
Imitt-amott maradt - szurdok legaljába,
Mikor beleakadt annak oldalába.

Örök társa nyomát ekképp eltüntetve,
Magát a munkával kellőképp tüzelve,
Vízcseppben fürdőzik, álmot mos szeméből,
Kortyint egyet hozzá a másik feléből.

Laposakat pislant, el-elbúvik néha,
Mint a pajkos gyerek: szertelen és léha.
Nagyokat ásítgat ledér felhők mögött,
Kisandítgat sűrűn tépett szélük között.

Szikrát hány, kova-mód, Föld hátát súrolva,
Száraz lángot ereget, markából csúrolva.
Színt fog a szürkeség, elevenné válik,
Rideg takarója feledéssé málik!

Erőt vesz, hatalmat, fennkölt méltósággal,
Leszámol mindenhol éjjeli hívsággal.
Ontja sugarait, bőkezűn, nem méri,
Érte köszönetet - senkiét se kéri!

Magasabbra kúszik égi lajtorjáján,
S mosolyog egyet Föld hunyorgó báján.
Teljes lesz a képe - vörös lyuk a kéken -
Egyre magasabbra kúszik fel az égen.

Trónra ül fenséggel, alatta a „népe”,
S mint boldog embernek, úgy ragyog a képe.
Árnyat szül a fénye, egyre messzebb érőt,
Így várja, reggelre milliónyi kérőt.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Herbák István András (#22745)	2011. január 09. 19:54
Szép a virradat...egyszer nézdd meg a valódit is! Nem fogol benne csalódni! és...köszönöm! István
Válasz Black Ice hozzászólására (#22742).

2. Black Ice (#22742)	2011. január 09. 10:24
Igaz én inkább éjjeli lény vagyok de a Nap sugara megérintet eme Virradat által. Tetszik... Tisztelettel B.I.