Visszhangok...
Dátum: 2010. április 08. 03:43Műfaj: VersCimkék: olvadó jégszilánk - megfagyó vízcseppek |  |
Ha érezted leheletét
akkor közel volt nagyon,
és a lélegzet melege
átsegített a fagyon.
-
Ha vihar tombol, nem tudhatod
elbírnak-e a habok,
ám míg álmodsz, partra húznak
az ázott angyalok.
-
Nem fontos hogy mit alkottál,
ezernyi fűszálból áll a gyep,
millió cseppből lesz a tenger,
s minden hullám integet.
-
Minden tükörben másnak látszol.
Szellő fodrozta színes fátyol
az életed... Az életünk...
A semmiből a semmibe megyünk.
Olykor bizony a magány hegedül
csendből szőtt hangokkal kíséretet,
s hiába teszünk rá kísérletet
nem szólal meg a harang....
Eddig 5 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. idegen (#30077) | 2015. január 14. 21:28 |
Lehet, nincsenek felhők,s nincsenek utak./ Ám a sivatagban is meglelem a kutat/ ha kitartóan keresem./ A homokhegyek közt egy zöld szigeten,/ a pálmafának dőlve áll az "idegen",/ s a semmiből üzen..../ | |
Válasz Zseva hozzászólására (#30076). |
|
2. Zseva (#30076) | 2015. január 14. 19:43 |
Vitathatatlan!!! Magam sem hiszem, holmi felhőcskén üldögélve fogok lenézni a földre.../ vidáman lóbálom a lábam... onnan üzenek/ türelem/... te sem innen fogsz üzenni nekem... a semmiben nincsenek felhők/ nincsenek utak... se idegenek... | |
Válasz idegen hozzászólására (#19026). |
|
3. idegen (#19026) | 2010. április 10. 07:53 |
Megszülettünk, aztán meghalunk./ A semmiből a semmibe vezet az utunk..../ Hát ha ez vitatható???? | |
| |
4. pillango (#19015) | 2010. április 09. 20:28 |
nekem tetszik, hisz " nem tudhatod elbírnak-e a habok"... | |
| |
5. idegen (#18983) | 2010. április 08. 18:49 |
Bocsánat!!!!! | |
| |
