Azon cikkek, melyek tartalmazzák a(z) "epika" címkét:

Élek?

Az első igazi valóban gyönyörű példány volt. Helyes pofi, kedves mosoly, arányos, izmos test... Dolgozni ugyan nem szeretett, de hát Istenem! Akkoriban mások voltak az igényeim.

Írta: Ködmadár

Ki ölte meg a Szerelmet (krimi)

A Magány csöndesen üldögélt immár szokottnak mondható helyén, a Fészkes klub eldugott sarkában. Kimérten szürcsölte fekete levesét. Időnként tört hozzá egy-egy falatot a magvas kenyérből is, hogy végül leöblítse száraz borral.

Írta: Ködmadár

Álom

Olyankor átnézek még Budára egy-egy pillanatra, ahol talán még őrzi valaki a korábbi vágyaimat - ha nem is a szívében, de legalább az ajtaja előtt, hogy mielőtt otthonába térne, belé törölje a nagyvárosi élet mocskait.

Írta: Ködmadár

Idegen (2.)

Bent nyugtalanul pislantott a lámpa, majd végleg sötétség telepedett a lakásra. Csak Ádám állt mozdulatlanul még mindig a konyha közepén. - Végünk van? - kérdezte tágra nyílt pupillákkal. - Csak nekem...

Írta: Ködmadár

A vég kezdete (16.)

Végre volt mire várnom! Egyetlen percig sem kellett aggódnom, hogy nem jön el. Megbízható, és intelligens, igen kellemes társaság. Eltekintve attól, hogy nem volt hajlandó feleségül venni 21. éves korában, soha nem csalódtam benne.

Írta: Ködmadár

A vég kezdete (14.)

Fáradt voltam, kialvatlan, és zavarodott. Két hét múlva megérett bennem az elhatározás a szakításra, s elküldtem neki egy korábbi versemet ennek nyomatékául. Természetesen megbántam...

Írta: Ködmadár

A vég kezdete (13.)

Lassan haladtam, hisz a gondolataimat eddig is Parázs kötötte le egy ideje, most viszont lehetetlen volt másra koncentrálnom. Eljött végre az én időm! Megláttam a megbeszélt helyen, ahogy ott álldogált, és várt.

Írta: Ködmadár

A vég kezdete (12.)

"Most vettem csak észre, mit művelek. Én udvarolok egy pasinak! (Na de milyen pasinak...!) Szóval ezért bosszantanak a saját leveleim! Nem is sült bolond vagyok: Sült liba – és tálcán kínálgatom magam... Mentés előtt legalább lektoráld ezeket a rémségeket..."

Írta: Ködmadár

A vég kezdete (11.)

A napjaim egyre elviselhetetlenebbek voltak. Nap közben csak lézengtem a fáradtságtól, éjjel viszont virrasztottam megint. Tíz percenként nézegettem halott fiókjaimat, mert az egyetlen ember, aki tudott róluk, nem ért rá írni. Legalábbis azt mondta.

Írta: Ködmadár

Nagyimnak...

Aztán egy napsütéses tavaszon megmutatta anyámnak, hol, milyen virág van a földben, elmondta neki, melyik mikor bújik majd elő, és hogyan kell gondozni – aztán hosszú, mély álomba szenderült.

Írta: Ködmadár


A vég kezdete (8.)

Lali leszerelt, és Paksról egyenesen hozzám jött, hogy az előszobában szerelmet valljon, s megkérje a kezem megint. Baj volt a ritmusérzékével... Az ágyamban ott aludt épp az okos szőke herceg - Józsi.

Írta: Ködmadár

A vég kezdete (7.)

Boldog évek köszöntöttek rám. Ma is kellemes érzéssel töltenek el az abból az időből felbuggyanó emlékeim. Most azon töprengek, miért volt könnyebb a nehéz pillanataimról írni...

Írta: Ködmadár

A vég kezdete (6.)

Ki tudja miért, még mindig nem tudtam elszakadni Lalitól. Talán a gyönyörű, megható szerelmes levelek, a korábbi őrült szerelmeskedések emléke tartott vissza... Nem tudom. Nagy átok ez rajtam, hogy a szépet nem tudom elfelejteni, a rosszért pedig mindig csak magamat okolom.

Írta: Ködmadár

A Bálna

A Bálna csak ül az íróasztalánál egész nap. Festett szőke hajába nagy hullámokat varázsol időnként, hogy szebb legyen, és ügyel, hogy mindig tökéletesen mutasson a sminkje. A szeme az egyetlen, amin bárkinek megakadhat a szeme...

Írta: Ködmadár

A vég kezdete (5)

A gyógyszeres dobozért nyúltam, és pontosan ötven tablettát vettem be. Valeriánát, Sumetrolimot – ami csak jött. Pontosan ötven korty bort ittam hozzá... Levelet írtam, és eltettem az íróasztalom fiókjába.

Írta: Ködmadár

A vég kezdete (2.)

Megváltozott az életem. Koncertek, házibulik, haverok - és őrült szeretkezések az ágyamban, a református templom kertjében, a Törteli út menti nádasban, a Gerje patak partján, a Putrisarki erdőben. Minden áldott nap hozott valami új csodát, valami addig számomra ismeretlen gyönyört.

Írta: Ködmadár

A vég kezdete (1)

Persze akkor, ott a csarnokban mindez nem számított. Örültem, hogy aznap megúsztam a gyerekzsivajt, és a kudarcot. Békésen vártam a telefonra, és nézelődtem. Az álmos délelőtt nyugalmát egy fiú társaság borzolta. Én is őket figyeltem.

Írta: Ködmadár

Életképek 5.

Tegnap engedtem a csábításnak - vagy nem volt kedvem veszekedni. "Hagyd magad, hamarabb szabadulsz!" - gondoltam, és letöröltem a rám csorgott nyálat. Legalább betehette volna a fogát...

Írta: Ködmadár

Életképek 4.

Mindig csak azt találod meg, ami téged igazol! Ráadásul mintha félre is értenéd! A cikked nem arról szól, hogy minden takarítás helyett dugni kell, csak azt mondja, néha helyette is lehet. Már titokban takarítok, mert ráizgulsz a porrongyra...

Írta: Ködmadár

Életképek 3.

(Mottó: nem haldoklom - én így élek) "Most jó ez a hideg! Jó, hogy kicsit fázom. Talán tovább már nem szikrázom." - írtam egyik versemben, s azon töprengek, amit tanultam: A páros szervek betegségei párkapcsolati problémákat jeleznek. Nem is tudom, van-e még vesém...

Írta: Ködmadár