vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

A hal, és vadászata

Műfaj: EgyébCimkék: horgászat

Nagyon szeretek horgászni. Kedvenc sportom... nem kell túl gyorsan szaladni közben. Csend és nyugalom honol a vízparton. Legalábbis a halak csendben vannak. Még nem találkoztam ordibáló hallal. Eszükbe sem jutna, hogy elküldjenek hideg sörért a büfébe...

Nagyon szeretek horgászni. Kedvenc sportom... nem kell túl gyorsan szaladni közben. Csend és nyugalom honol a vízparton. Legalábbis a halak csendben vannak. Még nem találkoztam hangoskodó hallal. Eszükbe sem jutna, hogy elküldjenek hideg sörért a büfébe.
Kezdődhet a horgászat. Mindenekelőtt az etetőkaját kell bekeverni. Ez többféle összetevőből áll. Van benne kukoricakonzerv, darált keksz, aroma, csonti, s még mi szem-szájnak ingere. Hogy mi is az a csonti? A légy lárvája. Van belőle szép rózsaszín, annak pinki a neve. Van belőle fehér, ő csak simán csonti, nem becézgetjük.
Tehát ezeket az összetevőket összekeverjük. Nem mindegy ám, hogy milyen vízzel. Csak azzal, amely partján horgászunk. Olyan keménységűre gyúrjuk, hogy formázható legyen. Kis gombócokat gyártunk belőle, és jól irányzott dobásokkal a vízbe hajigáljuk. Vigyázzunk, nehogy a szemközt sportoló kollégát eltaláljuk vele. Nem biztos, hogy díjazná.
Ezzel meg is történt a beetetés. Már csak az kell, hogy a tóban úszkáló halak eleget tegyenek a meghívásnak. Ha minden hal hoz magával még egy halat, kezdődhet a kerti parti. Beélesítjük a pecabotokat. Szerelhetünk úszós, illetve fenekező változatot. Két bottal horgászhatunk egyszerre. Hárommal is lehet, de azért a halőr szigorúan megbüntet, és eltiltanak a horgászattól egy időre. Ezt nem szeretném, mert hiányoznék a halaknak. Mindkét botra két horgot kötünk, kacifántos horogkötéssel. A damil vastagsága változó, attól függően, milyen fajta és mekkora halat szeretnénk fogni. Ha semmilyent, még damil sem kell a botra. Az előke, amin a horog van, vékonyabb legyen, mert a halak huncutok, észreveszik a vastagabb damilt, és inkább nem esznek, minthogy horogra akadjanak.
A horgokat ízlésesen kidekoráljuk. Szép sötétpiros földigiliszta, kukorica és csonti kerüljön rájuk. Nem árt, ha egy kis sajtot is tűzünk a horogra. Etetőkosarat is kötünk a horgok környékére. Ezt megtöltjük etetőeleséggel. Ha ezekkel készen vagyunk, jöhet a bedobás. Mindig figyeljünk, nehogy horgunkra akadjon valamelyik horgásztársunk. Lehet, hogy jobb horog lenne a vége.
Na! Horgok a vízben...! Ülhetünk hosszú méla lesben. Kapásjelzők beakasztva, botok kikötve. A kikötés azért ajánlott mert volt már rá példa, hogy úgy megindult a bottal a hal, hogy utána kellett ugrani. Jobb a száraz biztonság.Figyelünk......! Megmozdul az úszó......... csak pedzegeti... várjunk még. Megtalálta a halacska a finom falatot. Egyszer csak az úszó hirtelen eltűnik a vízben. Felkapjuk a botot, és hirtelen mozdulattal berántunk. Megvan! Húzunk kicsit a damilon.... hagyjuk a halat kicsit érvényesülni. Szegény azt hiszi ő nyert. Fárasztjuk. Lassan tekerjük az orsót. Halacskánk egyre közelebb kerül a parthoz. Néha meg-megindul befelé. Mi erősebbek vagyunk. A part felé csalogatjuk, közben elkészítjük a szákot. Mikor a hal kellő közelségbe ér a hálóval lassan alányúlunk, és óvatosan a partra emeljük a prédát. Gyönyörű tükörpontyot fogtunk. Elővesszük a mérőszalagot, méretet veszünk. Szép példány....40 cm. Az alsó határ 32 cm. Az ennél kisebb halakat vissza kell engedi a tóba, csak előbb mondjuk el neki 3 kívánságunkat, hátha az aranyhalhoz volt szerencsénk. Betesszük a haltartó hálóba. Újra horogdekorálás, és bedobás.
A fenekező boton is kapás van......... felugrik a kapásjelző. Berántás, és kezdődhet a fárasztás. Vagyis csak kezdődhetne.Nagy meglepetésemre a horogra akadt hal furcsán viselkedik. Illetve nem viselkedik sehogy. Lapjával úszik a víz tetején. Vagy halálra fárasztottam, vagy ijedtében szívinfarktust kapott és megdöglött. Tény, hogy megadta magát. Nem kell sokat vesződni vele, könnyen ki lehet húzni. Mikor partot ér, rettenetes ficánkolásba kezd. Tetszhalott volt. A friss levegőn feltámadt. Lubickol, mint a hal víz nélkül.
Nézem.....! Egy-két kilogramm körüli dévérkeszeg... gyönyörű példány.
Ezzel megvan a két nemes hal. Már csak 3 kg egyéb halat foghatunk. Kárász, keszeg, törpeharcsa, sneci, és ilyen apróságokat. Kitöltjük a fogási naplót. A halfogás helye, ideje, a hal márkája, mérete.
Ezzel befejeződött a napi horgászat. Bemutatjuk a halat, és indulhatunk hazafelé.
A halpucolásból általában mindenki kiveszi a részét. Én pucolom, a többiek nézik.
Jó halászlét készítünk, illetve én. A többiek nézik, és eszik! Egészségükre!

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 4 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Hulló Csilla(g)   (#26117)

2012. november 03. 18:20

Kedves Emillio! Köszönöm a pontosítást...egy férfi mégiscsak jobban tudja ezt is! :) Pussz! Csilla

Válasz emillio hozzászólására (#26106).

 


2. emillio   (#26106)

2012. november 01. 12:35

Kedves Csilla! Először is meg kell, hogy dicsérjelek! Aranyosan, viccesen írtad le a horgászást! Élveztem az olvasását! De, a pontosság kedvéért! - a dévér, - az nem nemes hal. Az egyéb kategóriába tartozik! A ponty (Cyprinus Carpio) kifogható mérete az "orrától" a farokúszó tövéig mérve, 30 cm-nél nagyobbnak kell, hogy legyen! Tehát 30 cm a kifogható méret! Pussz: emillio

 


3. Zseva   (#26057)

2012. október 24. 11:12

Képzeld el, amikor élőben kaptam egy pontyot, micsoda öröm volt az számomra!... Nem is felejtettem el azóta sem! :-)... a horgászt.

 


4. Zseva   (#26055)

2012. október 24. 11:07

Nagyon életszerű. Nincs okom kételkedni, hogy szakszerű is ez a bemutatód. A humorodról nem is szólva... Régen is tetszett. Most is ugyanaz a hatás... Én, aki soha életemben nem fogtam ki egy halat sem, legfeljebb akváriumból, értékelem mások tudományát. A sors iróniája, hogy ráadásul még szeretem is... a halászlét. És ha konyhakészen kerül ponty az ünnepi asztalomra, azt különösen...