Ameló az meló!
Dátum: 2014. május 19. 23:09Műfaj: NovellaCimkék: hajtani kell |  |
Oda siklott mellém a villamos végtelenbe szánt párhuzamasain, ködösen furcsa szilveszteri estén ott volt, és hűvös csillogó hópihék helyett csak szitáló eső szemetelte tele a várost. Az autók mocsokká változtatták útmellé permetezett sarukkal a csontvázzá csupaszult díszbokrokat, a virágágyás most é
A meló, az meló!
Oda siklott mellém a villamos végtelenbe szánt párhuzamasain, ködösen furcsa szilveszteri estén ott volt, és hűvös csillogó hópihék helyett csak szitáló eső szemetelte tele a várost. Az autók mocsokká változtatták útmellé permetezett sarukkal a csontvázzá csupaszult díszbokrokat, a virágágyás most épp hideg fénytelen elmúlást igért. Szivárvány helyett csak az esti párán oszló higanyfény oszlott szürke kései kábulatba. Sun Cyty borús arcát mutatta, semmi nem volt vonzó benne, ráadásul dolgozni mentem épp szilveszterkor. A gázszolgáltatás nem engedi meg az ünnepnapot. Még jó, hogy Attila megígérte, hogy hozza a hangfalait, nálam meg itt a százas erősítő, Karcsi hozza a deck-et.
Indult a műszak, csörrent a telefon, Attila bátyja volt a diszpancser! Jószerencsét gyerekek!
Szilvesztereztek? Jól hallom, ez a Jeles Napok? Átugrok hozzátok egy teára!
A gázkromatográf a négyes kolonna tetején 97százalék izopentánt mutatott. Múlt az idő.
Éjfélkor Király Jani egy percre fáklyára tette az OTV-t, száz méter láng üdvözölte az új évet.
Csörgött a telefon, a feleségem hívott! Boldog új évet kívánok. Akkor még tényleg szeretett.
http://www.youtube.com/watch?v=qTwheptLGT8
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
