Azok a szerelmetes éjszakák 3.
Dátum: 2011. október 15. 05:52Műfaj: PrózaCimkék: humor |  |
A helyzet egyre fokozódik. A lehengerlő történet száguld a maga útján, elsöpörve mindent és mindenkit. A negyedik rész újabb meglepetésekkel szolgál...
Haladjunk
166-167-168…
Aranka emléke megbénította agyamban a számolási féltekét.
Csak Ő és a puszedlije kattantak be újra és újra. Azok az esték, amikor egymás szájából etettük egymást, mint a galambok. Ő puszedlivel, én hagymás rostélyossal!
De perverzióm, a számolás, ilyenkor is munkálkodott bennem.
-Tátsd ki a szádat mondtam sejtelmesen aranykámnak, így becéztem az én kis nemesfémemet, hadd számlálom meg a pirinyó kis fogacskáidat.
1-2-3-4…..
Nem tartott sokáig!
169-170-171….
Mint égből a villám, úgy csapott le rám Magdaléna képe, aki röntgenasszisztens volt. Egy tüdőszűrésen jöttünk össze. Akkor szerettem bele, amikor mély, bariton hangján rám szólt:
-Uram, a bal karját emelje feljebb!
Én mindkettőt felemeltem, megadtam magam Neki!
Szép napokat éltünk meg, de kapcsolatunknak az vetett véget, hogy nagyon belém látott...
172-173-174…
Folyt. köv.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
