Azok a szerelmetes éjszakák 4.

Szerző: epipapiDátum: 2011. október 16. 18:30

Műfaj: PrózaCimkék: humor

Újabb két nő, újabb csodálatos emlékek! Szinte beleborzongok. Ó, Ti nők, ti csodálatos teremtmények! Még a csillagok számlálása közben is csak Ti foglalkoztattok...

Haladjunk

166-167-168…

Aranka emléke megbénította agyamban a számolási féltekét.
Csak Ő és a puszedlije kattantak be újra és újra. Azok az esték, amikor egymás szájából etettük egymást, mint a galambok. Ő puszedlivel, én hagymás rostélyossal!
De perverzióm, a számolás, ilyenkor is munkálkodott bennem.
-Tátsd ki a szádat mondtam sejtelmesen aranykámnak, így becéztem az én kis nemesfémemet, hadd számlálom meg a pirinyó kis fogacskáidat.
1-2-3-4…..
Nem tartott sokáig!

169-170-171….

Mint égből a villám, úgy csapott le rám Magdaléna képe, aki röntgenasszisztens volt. Egy tüdőszűrésen jöttünk össze. Akkor szerettem bele, amikor mély, bariton hangján rám szólt:
-Uram, a bal karját emelje feljebb!
Én mindkettőt felemeltem, megadtam magam Neki!
Szép napokat éltünk meg, de kapcsolatunknak az vetett véget, hogy nagyon belém látott...

172-173-174…

Folyt. köv.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. epipapi (#24549)	2011. október 19. 11:29
A legtöbb ilyen oldal hibája, hogy nincs komment! Kivétel tán a Virtus!


2. epipapi (#24511)	2011. október 18. 10:53
?????????????????