vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Azok a szerelmetes éjszakák 5.

Műfaj: PrózaCimkék: humor

Már most kezdem sajnálni, hogy hamarosan vége a sorozatnak! Remélem, hogy a kedves olvasó is ugyanezt érzi! Sírjunk együtt, de csak rövid ideig. Van még a tarsolyomban számtalan meglepi...

A többiek

175-176-177….

És ott volt Bella! Ó, de Bella! Akit könnyebb volt átugorni, mint megkerülni! Az én kis Húsom.
Őt meg elragadta tőlem a koleszterin.

178-179-180….

Következett Anna Kalasnyikova, aki háromszor beszélt Lenin elvtárssal! Igazi lelki –elv- társnő volt. Olyan titkos státuszban!
Leninné gyanakodott és gyakran mondogatta magának:
- Nem zörög a haraszt, ha a Krupszkája nem fújja!
De azért kussolt, mert tudta a Gulág nem habostorta.

Anna sorsa is tragikus, kitömték és a mauzóleumba került Iljiccsel.
Évente kétszer restaurálják Vlagyimirral, marha jól néznek ki!

181-182-183

Aztán belém botlott Ica!
Akinek csodálatos volt a ………..! Mije is?

„Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem őt.
Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsúzónál
Szeme színére visszarévedek.”

Juhász Gyula

Nem lehetett kihagyni, elvégre ez egy irodalmi lap is!

184-185-186…

A befejező rész következik.

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. epipapi   (#24529)

2011. október 18. 14:31

Olvasó, kommentelő egy szál se!