Biztosra megyünk?

Szerző: Bányai JánosDátum: 2015. június 01. 08:20

Műfaj: EgyébCimkék: egy újszülöttnek minden vicc új

Életünk számos kudarcán okulva adódnak olyan helyzetek, amikor mindent elkövetünk az abszolút biztonság érdekében. István esete példaértékűnek tekinthető, e témakörben.

István már „benne van a korban” most ötödik éve - folyamatosan - ötvennyolc éves, de jól tartja magát, divatosan öltözködik. Gyakran megfordul a hölgyek láttán, sajnos ez a cselekedet az ő részükről mindeddig elmaradt.
Most azonban megtört a jég, táncosokat megszégyenítő piruettel, szinte egy időben fordultak egymás felé. A hirtelen mozdulattól mindketten kibillentek egyensúlyi helyzetükből, (később kiderült, István a „lelki”- ből is) és közben, egymásba kapaszkodva sikerült talpon maradniuk. A szerencsés megmenekülést kölcsönös bemutatkozás, majd egy kávézói meghívás követte, amint az a nagykönyvben meg van írva.
A többhetes udvarlás nem tűnt hiábavalónak, a kitűnő étteremben a hangulatos vacsora után, a hölgy „talán”-t mondott, a közös hétvégi programra. István repesett az örömtől, csak később – már otthon – döbbent rá vajon helyt tud e állni ekkora kihívásnak, az szörnyű lenne, ha kudarcot vallana. Eszébe jutott orvosa, akit másnap felkeresett e kényes ügyben.
Kovács doktor nem kertelt: Nem szoktam ilyen ügyekbe avatkozni, de tekintve sokéves ismeretségünket, felírok egy tablettát, amit az esemény előtt két órával kell bevenni, akkor biztos sikerre számíthat.
A további részleteket nem ismerem, de István hétfői beszélgetése Kovács doktorral, eljutott hozzám:
-Na! Bevált a tabletta?
-Doktor Úr! Csodálatos volt, én kétszer is a mennyben éreztem magam!
-És a hölgy?
-Ő el se jött!

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.