Black Ice: Írva lészen
Dátum: 2013. január 08. 01:13Műfaj: VersCimkék: írás |
Öljetek vagy öleljetek, életrímeim,
búcsúcsók tőletek, árnyéklényeim.
Útelágazástalansági homályterápia,
kiszáradt könnytelen, eme ütőkópia.
Ma éjjel eldőlt, pengeéles-e lényege,
írva lészen kezeibe téve, megérte-e?!
Boldogságelixír, nem haláleszenciám,
szabadulóművészetem, életbe vidám.
Pezsgőbuborékjaiból, egy korty neked,
lassan idd így nélküled, nem mérgezett.
Ma nappal elborult az ég, kiderült a vég,
írva lészen sorsod bélyegére, szürkeség.
Érintenél kezeddel, mi ezerszer ellökött,
ne gyónj nekem, itt szavakkal tőrt döfök.
Önmagadnak választottad ki, démonjaid,
léleksorvadásában éltesd, a sorsmagjaid.
Ma vége álomtipró, ébredj fel gerinctelen,
írva lészen horizontébredő, árnyéktetem.
Ó ezek szavak nem átkok, ne ettől félj te se,
hanem halálos ágyadnál, nem lesz senki se.
Mosolyogj így már látszódnak, életláncaid,
elpergő létezésed nyoma, sorsod s ráncaid.
Maholnap becsülnéd, ami igaz fénylelkület,
írva lészen, de már nem olvasol múlótünet.