Black Ice: Magyarjainknak
Dátum: 2012. augusztus 29. 23:46Műfaj: VersCimkék: black ice, költészet, rím, vers, magyar, hungary, hun, magyarjaink, haza, hazaszeretet |
Sólyomként elindult a vándor szülőföldrögével,
szívbe zárva mélyenjárón téged örökké kísérjen.
Hazánkfia legyen mindig oly tisztán fényvilágos,
ej drága egyetlen országunk önmagával határos.
Eltűnt kincs határtalan világ nem létezik hidd el,
hazaszeretetted benned él gazdagodj e kinccsel.
Ősök génje hősök vére adta számodra a támaszt,
első formált szavad-e igazsági anyanyelvi válasz.
Magyar jövőforrás gyermekként te is talpra álltál,
hét vezér vezetett legyen hazád ahol éljél s járjál.
Otthon a hon melegét küzdték ki a családi körnek,
szabadságharcosok léleklángja kandalló tűzének.
Magyarok Istenére esküdtél s büszkén elszavaltad,
történelmünk őskultúránk óvd őrizve hírét adjad.
Ne sírj soha legyen mindig telve lelked tarisznyája,
nem vagy árva visszavár a haza földijét visszavárja.
Mutasd szerte tehetséged vitézül legyen az bárhol,
általad piros fehér zöld lobogó lengjen itt s máshol.
Számunkra az erő hűség remény magasan a csúcson,
szívdobbanástól zászlónk mindig szabadon lobogjon.
Magyar virtusban élj legyen büszke apád aki nemzett,
édesanyáddal karöltve így egy egész Magyar nemzet.
Miközben a himnuszunk mondva s tisztelettel állunk,
Magyar betyár ne feled el soha mi mindig hazavárunk!