Egy gondolat
Dátum: 2013. január 26. 23:20Műfaj: VersCimkék: hulló csilla(g) |  |
Egyszer mindennek vége szakad,
Az évek múlnak, a perc tovaszalad.
Ősszel a levél is elhagyja az ágat,
A fa csak szunnyad, mi lehullott elszárad.
Ha te lennél a fa, én a föld alattad,
Együtt állnánk ellent szélnek, zivatarnak.
Szorosan fognálak, belém kapaszkodnál,
Tudod egyedül sokkal gyengébb volnál.
Mikor a nap tűzne, lágyan rám hajolnál,
Forró nappalokon hűs árnyékot adnál.
Védenénk egymást, hisz közös a létünk,
Tudjuk jól, együtt, soha nem kell félnünk.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
