vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Érett gyümölcs

Műfaj: NovellaCimkék: vágy, szerelem, novella, csalódás

Ennek a napnak is vége.Ugyanolyan szürke volt, mint a héten a többi - gondoltam, és a téli hidegben magamhoz szorítottam a retikülömet. - Itt vigyázni kell, sok a tolvaj! Mire észre veszed, már elvittek mindent, iratokat, értékeket, emlékeket. Mindent, ami oly fontos neked.

Este volt már. Ha nem is késő, de határozottan este. Fáradtan botorkáltam a Keletinél a 76-os troli felé, kerülgetve a csöveseket és a zugárusokat.

Ennek a napnak is vége.Ugyanolyan szürke volt, mint a héten a többi - gondoltam, és a téli hidegben magamhoz szorítottam a retikülömet. - Itt vigyázni kell, sok a tolvaj! Mire észre veszed, már elvittek mindent, iratokat, értékeket, emlékeket. Mindent, ami oly fontos neked. Mindent - ki, mit hord magával. Nekik csak zsákmány. Majd később döntik el, hogy portéka lesz-e belőle, vagy szemét. Ha nem tudják használni, csak ott hagyják az utcán, mint eb azt a bizonyos dolgot, amiért állítólag már büntetnek is.
- Azért jó lesz vigyázni, még sosem ért szerencse, ha beleléptem... - Végre elhallgatott a légkalapács is. - Már épp ideje volt!

A zöldségeshez érve a tarka kirakatra tévedt szemem, ahol megláttam őt. Pirosan, fényesen, mosolyogva édesgetett magához.
- Ó, ez kell nekem! Otthon mindig csak a banán, meg az átkozott narancs van.

Hó vége volt már, mélyen kotortam zsebembe, hogy összekaparjam a rá valót, de megvettem. Kilóra - még, ha oly könnyű is volt. Boldogan szorítottam markomban az almát, vigyáztam rá.
-Jaj, el ne guruljon! Nem érheti baj! Ilyen kívánatosan és tisztán akarom elfogyasztani út közben. Van időm, akár haza is vihetném! De nem, nem tudok addig várni. Éhes vagyok, és nem is emlékszem, mikor ettem ilyen finomat utoljára. Kell nekem! Most azonnal akarom!

Végre beállt a megállóba a troli. Felszálltam, és vittem magammal a vágyat, hogy érezzem az illatát, az édes zamatot, ami nem fogható semmihez. A sofőr leszállt cigizni, és mi ketten maradtunk. Csak a starking, meg én! Legszívesebben azonnal belemélyesztettem volna a fogam, de - van időnk, még soká érek haza - fényesítgetni kezdtem. És eljött az én pillanatom, beleharaptam a gyönyörűségbe!

Az első falatnál vékony sugárban spriccelt kicsit a leve, és végig csordogált a karomon, be a kabátom ujja alá egészen. Furcsa volt az íze, és szám nyomaira néztem a félhomályban. Tele volt ocsmány furatokkal. - Jézusom, van itt valahol egy kis kukac is...!

Előkaptam egy Orbitot, hogy eltüntessem számból ezt az undorító,
kesernyés ízt. Felfordult a gyomrom. A kezemen ezt a szutykot már vihetem hazáig...

 

 

(A történeteim és verseim kivétel nélkül mind a fantáziám szüleményei. Kérem, hogy senki ne azonosítsa őket se velem, az íróval, se a szereplőimet más valóságos személlyel! Ködmadár)

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 7 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Ködmadár   (#27121)

2013. május 17. 12:34

Fő célom a szórakoztatás, vagy egy-egy történetem tovább gondoltatása... Kérlek, nézzétek el nekem, hogy a háttérben egy másik képpel szórakoztatom magam, vagy éppen bosszantok valakit! (Mert tudom, hogy olvas. Érzem. Megálmodtam :-) )

 


2. Nem Tom   (#27106)

2013. május 17. 08:19

Szia Ködmadár! Ha jól értem a pasi már alma, mert kukacos vagy? :))) Viccet félretéve. Nem sikerült az asszociációd irányába tolni az olvasót. Tehát, ha az volt a célod, hogy bemutassad milyen szemét a pasi, és hogy áramszedője van az életednek, hát ez nem érződik. Mint írás viszont nem rossz. Tamás

Válasz Ködmadár hozzászólására (#27056).

 


3. Ködmadár   (#27082)

2013. május 13. 20:53

Egy barátom - aki szintén ír rendszeresen - pont ettől a "megtévesztèstől" szeretett bele ebbe a novellámba, meg a David off - ba. Azt mondja erre a fogalmazási módra, hogy "kép a képben". A Vég - ben pont ezt rontottam el. Így akartam, de mindenki csak azt látja benne, ami a másodlagos célom volt. Talán azért, mert ráadásul az közelebb áll jóval mindenkihez, mint pl. életveszélyben lenni. Ma már tudom, melyik képet kell "néznem" nekem írás közben! Az előadás - amit ma tettem fel, de valószínűleg még nincs moderálva - már ennek tudatában készült. Mindettől függetlenül a Vég - et is szeretem, mert így elfuserálva is sikerült egy igen intim pillanatot leírnom úgy, hogy nem lett pornó! Jó érzés, hogy mindenki pontosan tudja, mi történik, pedig konkrétan egyetlen szóval sem nevezek semmit a nevén! Olvasd el! Szeretem megtalálni a véleményeket, sokat tanulok belőlük. Sajnos itt nagyon kevéssel találkozom, más fórum e téren nyitot

Válasz Zseva hozzászólására (#27057).

 


4. Zseva   (#27057)

2013. május 07. 16:21

Szia! A kiegészítéssel a fájdalmadat megértem és újbóli elolvasás után néhol megtaláltam az erre utalásokat, de igazából megtévesztő, hogy rébuszokban meséled el a történetet. A "troli" és a "starking" volt... talán a félrevezető, ha nem nevezted volna meg az almát?... de sajnálom, erre valóban nem gondoltam. :-(

Válasz Ködmadár hozzászólására (#27056).

 


5. Ködmadár   (#27056)

2013. május 07. 16:07

Hát, ez itt nem egy almáról szól valójában, hanem egy pasasról..., egy régi barátról... Aki a hazugságaival megfosztott a korábbi szép emlékeimtől, és úgy érzem, bemocskolt. A troli az életem jelképezte volna, a haza érkezés pedig annak a végét. Nem csak az alma ragacsos nedve marad meg rajtam hazáig, hanem életem végéig rajtam marad ez a mocsok... Lehet, hogy nem sikerült jól megírnom... :(

 



6. Zseva   (#27050)

2013. május 06. 19:59

Bocsi... germersdorfi az a fajta. Azért, ha ezzel az egy almával így jártál, ne vegye el az összes többitől a kedved, mert az én kedvencem is ez az alma...

 


7. Zseva   (#27049)

2013. május 06. 19:47

Ennél már csak az a rosszabb, ha az öreg gendersdorfi cseresznyéből hagynak jóllakni, majd közlik veled, hogy most nézd meg a belsejét... Ugye ne mondjam tovább?! :-)