Fekete eső

Szerző: ÁlomDátum: 2011. október 22. 10:43

Láthatatlan szent erő
Oldozz fel vétkeim alól
A szemed látja a békét bennem
A kutya mégis ijedten csahol

Határtalan jóságod kezével
Óvd meg hű fiad
Ki tudja
Hogy holnapra kelve milyen reggel virrad

Fekete eső mossa az arcom
Fekete eső ez az utolsó harcom
Fekete eső rég várt rémálmom
Fekete eső egy szent képét látom

Az angyalok zokognak az égben
Emberek fekszenek a vérben
Bennem élő isteni messiás
Űzd el ezt a sötét látomást

A fénylő bölcsesség nevében
Add nekem szentséges kardodat
A közelgő sötét enyészet
Így ismeri meg Igaz arcodat

Az emberek pénzért eladják vágyuk
Féltve őrzött álmuk
Így nem tudják megvívni harcukat
Fekete eső mossa az arcukat

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Álom (#24690)	2011. október 26. 18:13
Én is nagyon remélem,hogy megmarad az utókornak! :) Köszönöm,hogy elolvastad!
Válasz H.Kohut Katalin hozzászólására (#24660).

2. H.Kohut Katalin (#24660)	2011. október 25. 07:09
Amikor olvastam a címet, egy film és a Képzelt riport refrénje jutott eszembe róla: "madarak jönnek, halálesőt permeteznek..fekete könnyel megmérgeznek". Régen nem értettem, miért politikai, mit keres a fekete eső a politikában. Sok igaz embert mérgezett meg a fekete eső, de nem azokat, akiknek eredetileg meg volt írva. Örülök, hogy olvashattalak, nagyon szép vers, remélem, fenn marad az utókornak!