Hattól nyolcig

Szerző: Bangó JánosDátum: 2014. október 29. 20:58

Műfaj: VersCimkék: távolság

Hattól nyolcig

Tágra tárt szemmel
már csak figyelek
Hattól nyolcig
Veled lehetek
Irgalmazol szegény lelkemnek?
mint néma tó a néma csillaggal
nem merek beszélni
Csak írni
Írni!
Hullámot zenélni
Szerelmedről képet kérni
szólsz hozzám, mégis?
ha megölelném is
Lelkedbe másznám kételyem
Ezt féled?
hinnéd: jól vagyok?
az övé lenni, ha nem is egészen;
megváltanám egy futó
tiszta csókkal
Minden kételyed
hisz egyek vagyunk rég
Eonok futnak még
lent a drága mélyben.
Csak engedd meg
magamhoz vonnom
Minden novád
Proto csillagod
És vágyom Rád
éreznem félszeg
gyenge vállad
ahogy karolom
irgalmazz meg
szívemben nincs már más
Várni, várni Rád
Szerelmem lásd
még ősz hajam a szélben
kis békezászló, oltalmat keres,
oldj fel maró távoladból
Ölelj
Szeress!