Kopog már ajtód előtt.

Szerző: Marie CruzDátum: 2014. október 29. 21:17

Műfaj: VersCimkék: szenvedés, fájdalom, magány, élet és halál

Kopog ajtód előtt,
ott van vár rád, te rád.
Szólítja már neved,
házába invitál.

Készen állsz már talán,
De nyitva még szemed.
Nem hunyod le még, nem,
várod tudod el jön.

Talán egy arca, egy
hang, egy másik lélek.
Elő vagy holt, mindegy
veled vannak ők, ki
szeret és szeretett.

Ha behunyod szemed,
ne bánkódj, ott vár rád.
Ott vár a lány, a nő
az asszony számodra.

Szebb, jobb lét vár vele,
új élet, őszinte.
ott nem lesz betegség,
nem lesz fájdalom,mely
most tested emészti.

Megnyugszol majd hidd el,
és békesség száll rád.
Tested megpihen és
el alszol csendesen.
Nyugodj békében