Megfagyva állok én

Szerző: Pósán FerencDátum: 2012. december 12. 00:05

Műfaj: VersCimkék: vár, várakozás, állok, megfagyva, karácsony, kellemes, havas háztető, havas, vágyakozás

Megfagyva állok én

Megfagyva állok én,
e dermedt föld peremén.
Elámulva annak gyötrött
arcán mi rám tekint.
Csöndben rám és egyszerre
önmagába is. Mi végre
felnevet. Ó mennyire szeretem.
De miért, miért ennyire?
Mi fogott meg benne?
Talán az alvó élet mosolya,
mi most fehér szakáll alá
lett bújva. Vagy a meghitt
várakozás, Urunk születésének
napja? Talán ez az ami
ennyire kellemessé tette
nekem e megfagyott földet
és a havas háztetőket.
De hisz akkor nem csak
nekem kellemes.....