Motiváció
Dátum: 2013. október 14. 22:14Műfaj: PrózaCimkék: szócikkek az életemből |  |
Már csak halványan emlékezem, hogy is volt, miért is akartam valamit írni. Tököm tudja, hogy is van ez, jobb, ha valahol olvasható, vagy elég, ha a fiókban van? Ja ott volna a helye, nem túl messze a tűztől, ha égetni kell
Motiváció
Már csak halványan emlékezem, hogy is volt, miért is akartam valamit írni leírni. Tököm tudja, hogy is van ez, jobb, ha valahol olvasható, vagy elég, ha a fiókban van? Ja ott volna a helye, nem túl messze a tűztől, ha égetni kell. Tudod, a szobraim is összetörtem már, a Korim Laci le is cseszegetett érte. Égetni kell! Törni kell!
Szócikk: Laci egyidős velem, csak épp sokkal vékonyabb, egy matematikus lélek, kicsi szakállal, megfontolt szavakkal, és soha nem édes, inkább kötözködő. Píreuszban találkoztunk először, dobgitárján üveghúrok, Floydot játszott éppen. Kiderült, hogy szegedi.
Szó mi szó, itt van a Kovács Pali, vele kezdtünk el szobrászkodni, ám Ő átállt a festészetre, volt is néhány kiállítása. Ki tudja, hogy miért, az Illériai Golgotától el tudott jutni a festékkereskedelemig. Gazdag is lett, kondicionált kocsival árul szivárvány színeket.
Szócikk: Pali egyidős velem, kicsit több a szakálla mint nekem, viszont súlyban együvé tartozunk. Barna szemében olthatatlan fény, és mindig szerette a szeretőim, néha el is vette. Én meg az övét. Egy irányító teremben találkoztunk. Repüüüülj Dali, repülj. Ősszé vált a haja az enyém előtt, pedig nem cseréltünk feleséget.
Nem is erről akartam írni, hanem hogy a szekrény fiókja miért van tele a virtuális szövegekkel. Valahogy ki jön az emberből de ez nem is baj, mert lehet vele ismerkedni, ja ha épp nem hányják szembe az embert. Na nekem is sikerült, bár nem erőltettem. És itt jön az ErAn.
Szócikk:Kedves mosoly hatvan kiló robbanó kedvemre való tudatos ÉN simogatás, ragaszkodó, elvető, formáló. Barna haja, barna szeme, és mikor épp nem tudatos, akkor kiszámíthatatlan életforrongó kaleidoszkóp. Időben szórt nem lineáris tér. Valóban fantasztikus. Egymásra találtunk a virtuális térben.
Mi a gáz, ja hogy nincs egy kályhám, hogy oda vessem a férceket, az enyémek, csak a gépről tudnám törölni. Követelik a sorok feketén fehéren. (nincs már bennük ólom)
Szócikk: Hehe, nem is ismertek! Bizony, sőt még én magam sem.
Mert kíváncsi voltam, mi lesz a vége.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
