Szerettem

Szerző: KödmadárDátum: 2013. október 02. 07:51

Műfaj: VersCimkék: vers, szerelem

Halkan osonó,
sötét árnyék lettem,
magányos vagyok,
nem lépkedsz mellettem.
Egyedül a csöndben,
gyilkos sötétben,
magam bolyongok
reménytelenségben.
Halott rózsa vagyok,
fakó szirmokkal,
örökzöld bokor
szomjazó kínokkal,
sóhajjal remegő,
kőbe zárt szellő.
Múltam se nélküled,
nincsen jövendő.
Álmaim libbennek,
ó, mivé lettem!
Soha más bűnöm se,
csak, hogy szerettem...

(A történeteim és verseim kivétel nélkül mind a fantáziám szüleményei. Kérem, hogy senki ne azonosítsa őket se velem, az íróval, se a szereplőimet más valóságos személlyel! Ködmadár)

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.