Viselkedünk?
Dátum: 2014. november 24. 19:15Műfaj: EgyébCimkék: néhány gondolat az igazságról |  |
Következetesek vagyunk minden esetben, esetleg jól felfogott érdekeink gátat szabhatnak igazságérzetünknek? Kellemetlen téma, de vágjunk bele? Néhány gondolat az igazságról
Gyermekkorunkban, kapjuk az első figyelmeztetéseket, és elsősorban szüleinktől. Amikor meglátunk egy kövér bácsit, önkéntelenül elcsodálkozunk, és ki is mondjuk az igazat, Anyu, milyen kövér a bácsi! Anyu feddőleg ránk szól, ilyet nem illik mondani kisfiam!
3-4 éves korunkra már elég sok igazságról megtanuljuk, hogy nem illik, vagy nem szabad kimondani, és még csak most megyünk óvodába, iskolába, ahol ha kimondjuk az igazságot már büntetést is kapunk. A „nem vagyok álmos” miatt a sarokba állítanak, mert zavarod a csendes pihenőt, a „tornatanár úr, egy hajcsár” retorziója, már bekerülhet a jellemzésünkbe is.
Ekkorra már sejtjük, hogy többféle igazság létezik, a sajátunk, a másoké, és a mások oldaláról nézve, az övék is saját igazság. Ezzel még nem is volna sok probléma, mindenkinek megvan a saját igazsága, ettől még boldogok is lehetnénk. Kamaszkorunktól kezdve, azonban jelentkezik bennünk az ellenkezés, ne fogadjuk el mások igazságát, csak a sajátunkat ismerjük el, sőt azt szeretnénk, ha mások is a mi igazságunkat tartanák egyedüli igazságnak. Környezetünk viszont folyamatosan ítélkezik felettünk, ellenkezésünket látva, neveletlennek tart bennünket. Nem kívánom erőltetni, de azért neveltetésünk következménye is, a viselkedésünk. Eljutottunk saját igazságunk, és viselkedésünk összefüggéseinek megvitatásához.
Miközben kikerültünk az Életbe, tapasztaljuk, hogy a hatalommal rendelkezők nem tartják tiszteletben a mi igazságunkat, ránk kényszerítik a sajátjukat, akár erőszakkal is. Ráébredünk, nekünk is hatalommal kellene rendelkeznünk az igazságunk védelmezéséhez. Igen ám, de a már hatalommal rendelkező, nem óhajt, nem csak az igazáról, de a hatalmával járó egyéb privilégiumairól sem, önként lemondani Furcsa módon mindkét szereplő az igazságért harcol, pedig valójában a hatalomért folyik a küzdelem. Ettől kezdve -nekünk hatalom nélkülieknek- viselkedésünket, intenzíven befolyásolja érdekérvényesítő képességünk. Mondhatnánk azt is, saját jól felfogott érdekünkben, a hatalommal rendelkezők elvárásainak megfelelően viselkedve, magunkévá téve az ő igazságaikat, jól nevelt a minősítést kapunk. Ha nem vonjuk kétségbe felsőbbrendűségüket –magyarán- „beállunk a sorba, és kussolunk” neveletlen, de alkalmazkodó típusként eltűrnek, a többi robotoló között, nem törődve azzal, hogy igazságérzetünk romokban hever, és közöttünk legtöbb a lelkileg sérült ember.
Az alkalmazkodni nem akaró, változatlanul a saját igazáért (hatalomért) küzdőket viszont társadalmi rangunktól, vérmérsékletünktől, és az ő viselkedésüktől függően sokféleképp minősítjük, az összeférhetetlentől, az igazság hős bajnokáig, de tekintve, hogy jól neveltek vagyunk, és tudunk viselkedni, megválogatjuk, hol melyiket tesszük. A küzdőt, társaságában lelkesen dicséjük, de ha nincs közöttünk, haraggal említjük forrófejűségét.
Boldogult kollégám, pedig felfestette a jelmondatot a laborunk falára: „Mit sem ér a harag, hatalom nélkül!”
Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Bányai János (#29982) | 2014. december 07. 09:49 |
Kedves Ködmadár, köszönöm ! Egyetértünk, igazság, csak egy létezik, és ez minden esetben utólag derül ki. | |
Válasz Ködmadár hozzászólására (#29970). |
|
2. Ködmadár (#29970) | 2014. december 06. 17:54 |
Szerintem igazság csak egy létezik. Az, ami történt, és pont úgy, ahogyan! Legfeljebb a dologgal kapcsolatos érzéseink különböznek. És persze mindenkinek joga van megélni saját érzéseit. Hogy mindezek után hogyan viselkedik, az részben otthoni neveltetésünk eredménye, részben saját gondolkodásunké, kulturáltságunké. Szeretettel, Ködmadár | |
| |
