vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Agónia

Szerző: csongieDátum: 2009. október 14. 23:06 Műfaj: VersCimkék: vers, mámor

Lángokban áll bükk asztalom,
Benne több éves iratok;
Bár fejemben gomolyog a füst,
Ettől még nem tántorgok.

 

Megváltozott a kép:
Izzó tó mellett sétálok.
Bár múltam partjára sodródtam,
Ettől még nem tántorgok.

 

Újra itthon.
Férges emlékek lepik be alkonyom.
S bár arcomat már ragyásra marták,
Ettől még nem tántorgok.

 

Jeges kezével hozzám ér,
Húsomból kitép egy cafatot;
Bár alattam vértócsa - sírnak az angyalok -,
Ettől még nem tántorgok.

 

Vége.
A füst kiszáll az ablakon.
S - bár mindjárt összecsuklok -, odaszólok büszkén:
„Ettől még nem tántorgok.”

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

---

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.