A hajnal és ő és más betegségek

Szerző: ArtsardDátum: 2008. november 13. 04:10

Műfaj: VersCimkék: szerelem, szerelmes, érzelem, élet, érzések, lélek, szeretet, magány, elmélkedés, fájdalom, halál, szív

Hogy ki ő... azt én nem tudom,

dalokat zengenék, de sírok csak

és gyakran sajnálom, ha fáj...

és gyakran ringat a halál

és nézek rád, ha szégyenled

és szeretsz te, ha szeretlek

és buta minden szó és pont,

és szeret téged, az ki ront

már napok óta megverném,

de nem teszem, mert ő: az én,

ki élvezi, ha szenvedhet,

kit szerelemmel szeretett

több másik édes furcsa lány,

elalszom művi alkonyán a létnek...

... és akkor arról álmodom, hogy robbanni fog a jövő és benne minden gondolat, és éjjel, ha szobám romba dől, megfejtem a gondodat, mert buta vagy, akár én: az örök rádcsodálkozó költemény.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 4 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Artsard (#6749)	2008. december 30. 08:25
Megbocsájtani a legnehezebb :)
Válasz Színyije Glázá hozzászólására (#6282).

2. egyperces (#5993)	2008. november 28. 10:55
dank ezer
Válasz Artsard hozzászólására (#5984).

3. Artsard (#5984)	2008. november 28. 02:12
bocs mindenkinek, hogy nem válaszolok általában, a reménytelen szerelem reményéhez viszont grat. és sok szépet! hú na ez aztán a sablonos szöveg a részemről. minden jót..
Válasz egyperces hozzászólására (#5565).

4. egyperces (#5565)	2008. november 13. 17:18
A! mint férfi a férfinak! Jókat írsz! Nagyon! Jól be kéne rúgni...! :-) még az elején vagy. Vigyázz magadra!