vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

A Laki-köd, avagy június figyelemre méltó fagya - 2.

Műfaj: NovellaCimkék: izland, laki, vulkánkitörés, 1783, európa, pusztulás, éhínség, köd, természeti jelenség, folytatásos érdekesség

1783 nyara, Izland. Iszonyú intenzitással tört ki a Laki vulkán, melyről már mindenki azt gondolta, hogy régen kihunyt. A pusztítás nem csak Izlandot sújtotta, a kénes ködfelhőt Európa felé sodorta a szél. A következő években rejtélyes módon megnövekedett a halálozási ráta az egész kontinensen...

1783. június 19. Prága, Csehország.

 

Drága Joseph-Louis!

Már lassan egy hete veszteglünk Csehország eme gyönyörű városában, amely ugyan ragyogó és gazdag, mégis nyugtalanság vett rajtam erőt. Hiába csodáltam meg a számos kastélyt, templomot és parkot, hiába járok bálokra és koncertekre, nekem itt már nincsen maradásom. Ön ismer engem, nem kedvtelésem naponként újra és újra felöltözni, kicsinosítani magamat egyik táncvigalomtól a másikig. Jobban szeretnék most már Önnel lenni, és komoly beszélgetéseket kezdeményezni a csillagok járásáról vagy a természet más törvényszerűségeiről. Öröm szívemnek Önt hallgatni.

Eredetileg úgy volt, hogy tegnap végre útnak indulunk Poroszország felé, már össze is csomagoltam, de képzelje, olyan megmagyarázhatatlan természeti események és égi tünemények borzolták a hangulatot, hogy Moritz, a kocsisunk semmi pénzért nem állt kötélnek, hogy elinduljon. Babonás félelem lett rajta úrrá, és folyamatosan azt hajtogatta, hogy ilyen körülmények között nem tanácsos útnak indulni. Két nappal korábban, július 17.-én ugyanis áthatolhatatlan, halvány-kékes, száraz ködre lettünk figyelmesek, mely teljes mértékben elhomályosította az égboltot, és lassú hömpölygéssel mozgott a földfelszín felett. A nap színe rőt vörös volt, és egészen tompán sütött, a levegőben pedig furcsa bűz terjengett. Azt sem lehetett igazán megállapítani, hogy mikor jött el az este, mert egész délután oly fátyolosan sütött le a nap erre a nyomorúságos földre, hogy nem volt különbség reggel, délelőtt és délután között. Talán csak az este jótékony sötétje fedte el valamelyest ezt a rémisztő jelenséget. Ön tudja, hogy nem tartok démonoktól és Isten haragjától, de ez a furcsa dolog teljesen megmagyarázhatatlan számomra, és aggodalommal tölt el.

Most itt ülök szobám ablaka előtt, és miközben Önnek írok, időnként kitekintek a parkra. A nap most sem süt fényesebben; ugyanolyan homályos, mint tegnap és tegnapelőtt volt. Mintha csak egy mocskos, vörös-barna ronggyal csavarták volna be, és az említett kékes köd most is itt ólálkodik a park fái között. Az imént ért vissza a városból társalkodónőm, Anna, ő mesélte, hogy a Károly-hídnál és a Szent Vitus székesegyháznál asszonyokat látott össze-vissza szaladgálni, mint akik meghibbantak a félelemtől. Tartok tőle, hogy rá is átragadt a riadalom. Az asszonyok hangosan jajveszékelnek, hogy eljött a világvége, lesújt az Isten haragja, és örökre el fog tűnni a nap az égről, miközben ez a bűzös, betegítő pára belepi az egész világot.

Hírt kaptunk újabb szörnyűségekről is; azt hiszem, ez is összefüggésben lehet ezekkel a megmagyarázhatatlan dolgokkal. Égzengés és szörnyű zivatarok vannak mindenfelé a környéken, öklömnyi jégdarabok verik el a jószágokat a legelőkön. A magyarországi Kremnitz (Körmöcbánya) városának egy része villámlás következtében teljesen elpusztult, és szintén villámcsapás robbantott fel egy lőporraktárt Klattau templomában. Persze ezek csak szállingózó hírek, melyeket nem erősítettek meg, nem tudom, mennyire lehetnek igazak.

Drága Joseph-Louis, nem tudom, mikor tudunk elindulni Poroszországba. Nem tudom, mit hoz a holnap, és hogy mennyire biztonságos most utazni. Bár ha Moritzon múlik, sosem indulunk el, de amíg a köd itt lebeg a fejünk felett, biztosan nem fogunk. Mindenesetre elküldöm Önhöz levelemet a postakocsival, hogy tudja, biztonságban vagyok. Én mindennél jobban szeretnék már Önnel lenni, hogy megnyugtató közelségét érezzem.

Szerető hitvese, Vittoria Conti.

 

 

1783. Június 30. Berlin, Poroszország.

 

Egyetlen Vittoriám, szerető hitvesem!

Sajnálattal olvastam levelét, miszerint nem tudnak Prágából elindulni az Ön által említett sajnálatos okok miatt. Aggodalommal tölt el, amit olvastam Öntől, annál is inkább, mivel itt is hasonló jelenségek figyelhetők meg jó néhány napja. Az Ön levelében leírt kékes, száraz és kénes szagú köd éppen egy nappal azután jelent meg itt is, ahogy Csehországban, július 18.-án, és azóta is folyamatosan itt lebeg a fejünk felett. Az emberek riadtan kémlelik az eget, de magyarázatot senki sem lel rá.

A nap sem süt, leginkább egy vérbeáztatott gömbhöz tudnám hasonlítani, de fényt nem ad; tompa, bágyadt sugarai nem jutnak el a földre, és ettől olybá tűnik nekem, mintha állandóan homályos lenne a levegő. És ez a kénes bűz! Elviselhetetlen. Még ha hűvösebb lenne, talán, de szokatlanul meleg van, évszázadok óta nem volt ilyen hőség nyáron. Azt mondják, egész Európa szenved a forróságtól. És a melegben könnyebben keveredik ez a bűzös, kénes levegő is, könnyebben jut el egyik helyről a másikra.

Az elmúlt napokban megfigyeltem, hogy a kerti fák levelei szokatlanul gyorsan sárgulnak, sőt olyan is van, amely teljesen elvesztette a lombkoronáját. Ugyanakkor a madarak szinte teljesen eltűntek, dalolásukat nem lehet hallani, viszont egyre gyakrabban találnak beteg, vagy elhullott állatokat, és ez mind inkább rejtélyes számomra.

Frigyes tegnap összehívta az Egyetem természettudománnyal foglalkozó tudósait, hogy kikérje véleményünket; a király igen aggódik e szokatlan és baljós természeti jelenség miatt. A botanikus kert fái is baljós módon pusztulnak, a sok ritka palánta és cserje levele sárgul és hullik, de ami aggasztóbb, hogy a konyhakertek is lassan tönkremennek. Pusztul a sok zöldség és gyümölcs, és félő, hogy a gabonatermés egésze is az enyészeté lesz. Akkor pedig az Isten óvjon mindenkit az éhínségtől.

Aggódom Önért, remélem, jól van a történtek ellenére. Ugyanakkor elnézését kell, hogy kérjem, amiért levelem most ilyen rövidre sikerült, és csak ezt az egyetlen, de annál aggasztóbb témát boncolgattam.

Üdvözlettel, szerető férje: Joseph-Louis Lagrange

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

Szavazás

Beérkezett szavazatok száma erre a cikkre: 2 db

A szavazatok átlaga: 5

Ha belépsz, tudsz szavazni.