Álarc...
Dátum: 2009. január 20. 21:26Műfaj: VersCimkék: maszk, szerep, álcát, szereped, arcod, fekszel, ravatalodon, állsz |  |
Maszk nélkül alszol
S a nélkül pihensz,
Álmodban nem kell,
Hisz ott nincs szerep.
Színjáték az életed,
Egy kellék a mimikri,
Érdekedtől függ,
Hogy mit mutatsz ki.
Felveszed az álcát,
Ha hódítasz egy nőt,
De a lába között majd,
Pőre leszel a lepedőn.
Ha pénzt kérnek tőled,
Előkerül ismét egy maszk,
Jól játszod szereped,
A végén megsajnálnak.
Megint más az álarcod,
Ha a főnök előtt állsz,
Talpnyaló vagy sunyi,
Akár egy igazi lakáj.
A te beosztottaid felé,
Gránit tömb az arcod,
De nem ismered magad,
Egyszer széttörik maszkod.
Maszk nélkül fekszel
Majd a ravatalodon,
És körbe állnak téged
Szenvtelen álarcok.
Itt az idő,szólít az Úr,
Súlytalan előtte állsz,
Nem kell álcázni magad,
A mérésen átlát a szitán.
2009.01.20. Rézi.
Eddig 10 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. holdacska11 (#7565) | 2009. január 28. 18:58 |
Az okosok észreveszik a furcsákat és a szépeket,csak megtartják maguknak a titkukat....talán ezért hiszik azt hogy ezek az emberek álarcot hordanak...de szerintem ök inkább bölcsek.... | |
Válasz Rézi hozzászólására (#7564). |
|
2. Rézi (#7564) | 2009. január 28. 18:23 |
Ha az emberek nem csak néznek,hanem látnának is,akkor furcsákat,és szépeket is észrevennék............! | |
| |
3. holdacska11 (#7555) | 2009. január 27. 20:01 |
szerintem a versiró is álarcban irta a verset,mert ha nem lenne tapasztalata,akkor mi ihlette volna meg az irásra??Amit nem élünk át arról nem tudunk hitelesen irni....igy van ez a szerelemmel is..aki soha nem volt szerelmes az sohasem lesz képes egy mindent elsöprö szerelmes vers megirására.Sokszor az alany és az álltmány ugyanaz,mégha nem is akarunk róla tudomást venni...... | |
| |
4. Kapcsos Melinda (#7552) | 2009. január 27. 17:37 |
Igen,sokan hordanak! | |
| |
5. Rézi (#7483) | 2009. január 23. 05:47 |
No ez tőled jólesett!Üdvözlettel,Rézi. | |
Válasz Veronai hozzászólására (#7479). |
|
6. Veronai (#7479) | 2009. január 22. 23:22 |
Tudod, Kedves Rézi a gondolatok és témák, amiket versekbe öntesz, lenyűgöznek. Az álarc azokon van midíg, akik félnek és a szemedbe nem néznek. Az álarcot, mit szimbólumot úgy testesíted meg ebben a versben, hogy a leírt tulajdonságok húsba vágóak. Lehet tanulni a versedből. Soha sem késő változni, amíg a ravatalra nem kerülsz. Ha valaki testamentumot ír és akkor is szégyenli arcát: Kérjen szemfedőt.... Üdv! Veronai és grat! | |
| |
7. Ma-Rika (#7472) | 2009. január 22. 21:39 |
Igy védem magamat a világ elöl.....elég sok a féreg mostanában.....egy álarcot adtam a Hajnalnak is...neki van félnivalója.....neki van rá szüksége,nem nekem....amúgy meg csipem a verseidet | |
Válasz Rézi hozzászólására (#7470). |
|
8. Rézi (#7470) | 2009. január 22. 21:09 |
Az rajtad van kedves,nem is egy! | |
Válasz Ma-Rika hozzászólására (#7464). |
|
9. Ma-Rika (#7464) | 2009. január 22. 20:24 |
Szerintem Te mint Rézi viselsz néha álarcot.....dehát az élet néha kegyetlen és sokszor kénytelenek vagyunk fajdalmat okozni annak akit szeretünk.......ez az élet körforgása..... | |
| |
10. Sonkoly Éva (#7440) | 2009. január 22. 08:58 |
Jó gondolatok Rézi. Sokféle álarc van, van egy még a végére is, ott a ravatalon, akkor már nincs ott, akit szerettél, vagy ismertél, már "súlytalan áll " máshol. Láttam, s arcát a megszokottat hiába kerestem, elillant. | |
| |
