Alien
Dátum: 2009. június 07. 07:25Műfaj: VersCimkék: talány, magány, félsz, bitorlod |  |
Sosem láthatod őt, mert megcsal két szemed,
gyakran beszél hozzád, de süket rá füled,
naponta szembe jön, talán a főnököd,
vagy egyszerű csöves, és durván fellököd.
Lehet a gyermeked, mégis örök talány,
reményt nem vet beléd, övé a rút magány.
Élete zárt világ neked, ki múltban élsz,
fölénye háborít, mert nincsen semmi félsz
benne, pedig a sors nem kiszámítható,
mitől tudhatja ő, melyik út lesz a jó?!
Nem is hinnéd, miről úgy gondolod, tiéd,
te bitorlod, nem ő! És nem érted, miért?!
Székesfehérvár, 2009.06.03.
Megjegyzés: E versem Zorausz könyve - Földiek és földönkívüliek c. írás hatására készült
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Ryan Turner (#9382) | 2009. június 08. 22:33 |
Kedves Rézi! Igen, sok van még ebben a témában, a lényeg egyelőre így csapódott le. Ezt a verset nem fogom folytatni, ám szerintem lesz még néhány, amely e könyv (és a többi hasonló olvasmányom) nyomán íródik majd. Köszönöm érdeklődésed! :) Üdv: Ryan | |
Válasz Rézi hozzászólására (#9377). |
|
2. Rézi (#9377) | 2009. június 08. 21:16 |
Már olvastam amott............,kérlek fojtasd,hisz még nagyon sok van benne.....Üdv,Rézi. | |
| |
