A Nőnek.
Dátum: 2009. március 07. 08:35Műfaj: VersCimkék: ezen, ünnepelnek, eszenciája, írtak, idomaid, életünk, konyhában, kegyéért, gyengédség, boldog |  |
Ezen az egy napon ünnepelnek téged,
Én,száradó virág helyett szóval illetnélek,
Az életünknek sója és eszenciája vagy,
Minden mi jó és öröm,csak tőled fakad,
Te vagy az anya,hitves s olykor a szerető,
De mindenekfelett te,te vagy nekünk a Nő.
Írtak szépségedről regényeket és verseket,
Megénekelték eszed, és kifinomult küllemed,
Rubensz pompás idomaid vásznakra vitte fel,
Michelangelo márványba faragta szép testedet,
Ruhákat kreáltak,hogy tündökölj csak nekünk,
És parfüm felhőben lengd körül szürke életünk.
De az is te vagy,ki az íróasztalnál sokat görnyed,
Forgalmat irányít,vagy keze alatt lesz a szőnyeg,
Beteget ápol,esetleg éppen gyermeket nevel,
A konyhában sürög forog,más járművet vezet,
És mid emellett este,üdén várja haza kedvesét,
Ez vagy te a Nő, kinek versengeni kell kegyéért.
Csak ezen az egy napon méltatunk igazán téged,
Holott nélküled szürke,és fény nélküli az élet,
Te vagy a gyengédség s mégis a kohéziós erő,
Vagy az anyánk,hitvesünk és olykor a szeretőnk,
A szellő vagy,mely simogat, s az üde napsütés,
Én kívánom,az év minden napján megbecsült légy.
2009.03.04. Rézi.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
