vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Anyegin I. levele Tatjánának

Műfaj: VersCimkék: paradoxon, szerelem, reménytelenség, várakozás, keresztút, veronai, vers, levél, kérdés

Anyegin I. levele Tatjánának

(részlet…)

 

Én írok Önnek.

Én kérdezek,

és nem tudom: Válaszait miért nem kapom meg?

 

Én nem félek a ki nem mondott szavaktól, csak nem értem: Hallgatása mit leplez?

Én nem tudom és nem is akarom kitalálni gondolatait, ha velem nem akarja megosztani.

Én nem akarok talákozni Magával akarata ellenére, bár tudom, hogy közel van hozzám.

Én nem akarom megbántani és mégis?

 

Mert Én írok Önnek?

Mert Én kérdezek?

 

Vakon csak tapogatom a szavakat, hogy össze ne törjem és mégis megbotolhatok,

de ez nem azt jelenti, hogy Maga előtt csúszok hason.

Kinevethet, de én Magamat gúnyolom

és nem Önt.

 

Félreérthet, ha nem tudok válaszolni, mert nem kérdez!

Én nem félek, mert féltem már eleget, ezért kérem: Ne kiméljen!

 

Ön nem tudja ki vagyok, mégsem akar megismerni?

Én nem tudom ki  Ön és nem engedi, hogy megismerjem?

 

Nem kell megtudnunk az igazat?

Biztonságosabb a fej a homokba dugva?

Úgy akarja kormányozni életét, hogy vitorláját nem bontja ki, ha fúj a szél?

Hagy egy álmot meg nem álmodni, mert mások azt mondják: Nem lehet?

 

Haragszik rám ?!

Haragudjon, ha ez kényelmesebb, de nekem kérdeznem kell!

Gyűlölöm a tehetetlenséget!

Én nem hagyok futni egy lehetőséget, míg nem látom annak hiábavalóságát!

 

Ön nélkül nem dönthetek.

Ha majd dönt, az lesz végül a megnyugtató, mert a kétség a lelket maró,

még az idő sem orvosság rá, csak kötés egy fekélyen.

Mégegyszer mondom: Ne kíméljen!

 

Ha ki is dobja levelem, akkor sem haragszom,

válaszát tudom: Így, vagy úgy de megkapom.

 

Tetszik, vagy nem Én maradok továbbra is az, aki vagyok, s hogy megláttam: Nem bánom!

 

Meddig várjak türelemesen egy őszinte szóra?

 

A.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. epipapi   (#24407)

2011. október 10. 10:24

Anyegin I. levele Tatjánának Kedves, ne írjon ennyit, nem győzöm bélyeggel! Anyegin

 


2. Veronai   (#6313)

2008. december 08. 23:13

Tudod ez az írás szerintem is jó, de szem kell, hogy észrevegyék, mint a gyémántot, mely csiszolatlan a földön hever. Üvegszilánknak nézik emberek és le nem hajolnának érte, pedig szükségük lenne rá. Az értékre. Csak ha egy általuk elfogadott ember mondja, akkor veszik észre és kapkodnak érte. Ez a különbség. Ki, mikor látja meg az értéket és ebből ismerszik meg az ember. És az, aki kötekszik és pocskondiázik, az az értékekkel mit sem törödik. "Disznók elé gyöngyöt" hiába vetsz. Ez tanulság, de már egy emberért érdemes volt megírni. (A vers több mint 5 éve született. A hölgy azóta férjhez ment. Soha sem válaszolt. Örök titok marad, mi volt a lelkében.)

Válasz Sonkoly Éva hozzászólására (#6309).

 


3. Sonkoly Éva   (#6309)

2008. december 08. 22:45

Ez a kedvenc versem Tőled ! Nem értem Tatjana némaságát...(nem volt hozzászólás? )