A vendég

Szerző: Sonkoly ÉvaDátum: 2009. július 20. 13:50

Műfaj: NovellaCimkék: beszélgetés

Egy nyári este, várva a hűvös szellő cirógatására, kiültem, mint vendég az életben egy platánfa alá. Előttem széles barna asztalon friss kenyér, egy üveg bontatlan borral.

Kell-e egyéb az élet vendégének ?

Ezen gondolkodtam mikor kedves simogatást éreztem a vállamon. Mire odanéztem szemben ült velem valaki, aki érkezett. Csak halk neszezés volt valahol, ahová a lábát gondoltam. Egy alak a semmiből, körvonala alig, hangja finom, kedves.

- Mióta ülsz itt ? - kérdezte.

- Talán fél órája . - válaszoltam.

- Felesleges azon gondolkodnod ! - mondta.

- Miért ? - eröltettem a szemem, hogy lássam is.

- Nincs rá válasz, itt vagy és ennyi. - sejttette velem.

- Mégis, ha visszagondolok...- töprengtem.

- Meddig látsz gondolatban ? - érdeklődött.

- Messze, úgy a gyermekkorra is. - révedeztem.

- Szép volt ? - kérdezte felém hajolva.

- Soha szebbet ! - sóhajtottam.

- Tudom, hogy szeretted ! - emlékezett. - Akkor mind sietünk, ki tudja hova... s aztán ?- kérdezett.

- Aztán ? Volt az ifjúságom...- emlékeztem.

- Mit tettél vele ? - kérdezett tovább.

- Álmodtam. Némelyik megvalósult. - feleltem.

- A boldog álmok ? - kutatva figyelt.

- Ugyan ! Azok csak részben. - visszagondoltam.

- Felnőttként ? - érdeklődött, s egyre kisebb lett az árnyéka.

- Éltem az életem, mint bárki más... - mondtam bizonytalanul.

- Az a sötét árnyék ? Emlékszel még rá ? - faggatott.

- Felejteni szeretném. - mondtam.

- Ja, a felejtés, az méltóságos úr, csak keveseket látogat. - mondta halkan.

- A boldogság ? - figyelte a választ.

- Nem tudom ! - válaszoltam.

- Dehogynem, itt áll a kapu előtt ! Megyek ajtót nyitni.

Felállt, s elindult a keskeny úton egy alak, olyan volt, mint a tükörképem, csak sokkal fiatalabb...

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Sonkoly Éva (#10748)	2009. július 28. 22:38
Igen Jana drága, igazad van ! Naponta többször kopogtat, s én sietek ajtót nyitni. Olyankor csak talán húsz éves vagyok ! :) Ölellek !
Válasz R. Jana hozzászólására (#10612).

2. Sonkoly Éva (#10400)	2009. július 23. 09:18
Köszönöm az olvasást, a segítséget. Így majd meglesz ! :)
Válasz Jancsó Katalin hozzászólására (#10345).

3. Sonkoly Éva (#10332)	2009. július 21. 17:09
Keresem a kulcsot, egyenlőre csak keresem, keresem...
Válasz Janó hozzászólására (#10324).