Az öreg csöves
Dátum: 2009. október 29. 08:57Műfaj: VersCimkék: sultan meséi, emberi dolgok, élet-halál |  |
Az öreg csöves
Íme az ember: kihűlt, vézna test,
merev izmokkal fekszik a járdán.
Nehéz sora volt, végre megpihen,
és némán nézi holt vicsorával,
ahogy az élők zsákot húznak rá.
Lám: kesztyűs kézzel bánnak el vele,
mikor szakadt, piszkos ruhájában
fintorogva rakják a tepsibe.
Elment. Nem maradt utána semmi,
csak az emléke, s pár ócska rongy -
egy keserves élet kellékei.
Számára így ért véget a nyomor.
Már nem csörgeti többé poharát
egy aluljáró hideg lépcsőjén
az embertársai irgalmáért,
mely álszentül ád némi aprópénzt.
Sokan még a látványát sem bírták,
máshová néztek, ha ő megjelent,
és sokszor volt úgy is, hogy bántották,
mert nyomasztón hatott a lelkükre...
Meghalt. De ennek nincs hírértéke
elgépiesedett világunkban,
hol a részvét is a győztesé lett,
s rátaposunk az elhullottra.
Ajánlás:
és időnként lenéz a világra,
s látja, mit ér a teremtménye...
Hát nem lehet büszke önmagára!
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Eddig 5 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Ma-Ja (#23881) | 2011. június 04. 12:05 |
Valóban nagyon vékony a jég, egyre vékonyabb. A segítő kezet pedig el kell fogadni, bár nem mindenki így gondolja! | |
Válasz idegen hozzászólására (#14226). |
|
2. Halacska (#14235) | 2009. november 03. 23:56 |
Én is így gondolom. Mindenki azt hisz el csak, amit el akar hinni. Bizonyos kérdésekben nagyon ostoba módon tudnak vélekedni. De mindannyian így vagyunk ezzel, nem? Ismered azt a reklámot, amikor arról van szó, hogy a rossz dolgok másokkal történnek csak? Valahogy így. | |
Válasz idegen hozzászólására (#14226). |
|
3. idegen (#14226) | 2009. november 03. 20:46 |
Lehet hogy csupán félnek a valóságtól...Mert a valóság az hogy nagyon vékony a jég, és ha egyszer beszakad alattunk, nincs visszaút. Ez a világ nem nyújt kezet annak aki elbukik. | |
Válasz Halacska hozzászólására (#14218). |
|
4. Halacska (#14218) | 2009. november 03. 16:38 |
A nyáron egyszer elsétáltam az Oktogontól - a Keletiig. Huszonhét hajléktalant láttam útközben. A szerencsésebbek valahogy nem akarják megérteni, hogy abból a helyzetből nincs felemelkedés, és bárkiből lehet könnyen hajléktalan. | |
| |
5. Vasváry Ernőné (#14171) | 2009. november 02. 20:40 |
ezt nagyon eltaláltad!! | |
| |
