Bécs Fanzone
Dátum: 2008. július 03. 18:00Műfaj: PrózaCimkék: foci, drukkerek, döntő |  |
Hihetetlen hangulat volt Bécsben az EB döntőn. Ahol a Spanyolok nyertek 1-0-ra a Németek ellen. Tudosításom a bécsi fanzone helyszinéről szól, ahol élmény volt ott lenni.
A hírek beharangozták, hogy készüljünk fel, mert a határon ellenőrzések lesznek. Kellemes meglepetés volt, hogy se dugó sem ellenőrzés nem volt. Fiam szerint, aki magyar rendszámmal ment, azokat nem ellenőrizték. Bécsben simán bejutottunk 12. kerületbe, és onnan a belvárosba az 1. kerületbe. Úgy, hogy rendőröket nem is láttunk. Itt a belvárosban fantasztikus fesztivált rendeztek a spanyol drukkerek. Énekeltek, dudáltak, majdhogy nem őrjöngtek. Örömmámorban úsztak, pedig még el sem kezdődött a meccs. A németek visszafogottabban várták a mérkőzést és jóval kevesebben voltak. Ünnepi forgatag volt a javából. Találkoztunk jegyüzérekkel is, ám csak kettővel. Többen voltak viszont azok, akik az utolsó percben is jegyet szerettek volna venni, nekik tábla volt a kezükben.. A fanzone bejáratánál valóban szigorú ellenőrzések voltak egyesével mindenkit megmotoztak, üdítős palackot és még a többi, ami ilyenkor tilos mind elkoboztak. Kb 70 ezer embert motoztak meg! A fanzoneban is rendőrt alig láttunk. Még a kordonoknál sem álltak sorfalat. (mint ami nálunk szokásos) Kommandósokat sem láttunk. Lovas és kutyás rendőröket szintén nem. Furcsálltam is, de ettől szabadabbnak éreztük magunk. Egyszóval nem volt félelem érzetünk. Ennek a több tízezres tömegnek biztosítottak mobil toalettet, annyit, hogy szinte alig kellett sorban állni. Érdekes emberek az osztrákok. Valamilyen oknál fogva át kellett hámoznom magam a tömegben. Volt kinek a lábára léptem, ám nem csinált csete-patét, mint amilyet idehaza szoktam tapasztalni. Náluk a sörös és üdítős pohár jobb minőségű és betétes. Ez a három decis pohár egy eurót ért, ha visszaváltják. Nem is volt a földön egy sem. Igaz, hogy a sátras büfékben sem tolongott a jó nép, mert olyan drágán csapolták a sört. S mint köztudott, az osztrákok háromszor is meggondolják, ha pénzről van szó, akkor mit, és mennyit fogyasztanak. Állítólag a török meccsek veszteségesek voltak, a vendéglátók számára, mivel azok alkoholt szinte nem is isznak. Így sokan jónak látták, hogy időben felhagyjanak az árusítással, mert annyira drága volt a bérleti díj. Úgy tudni, minden negyedik idő előtt bezárt. Az óriás kivetítő épp olyan magasan volt, hogy bárhonnan zavartalanul lehetett látni. A meccs előtt zenét közvetítettek. A meccset a kommentátor nem beszélte tele mindenféle hírekkel (mint nálunk szokás) épp csak annyit közölt, amennyi szükséges. A szünetben sem az elemezgetéssel foglalkoztak. Így sokkal élvezetesebb volt az egész. Sajnos a himnusznál nem nagyon tisztelték egymást az emberek, volt, aki a földön ülve maradt. A döntő után utcabál következett. Sokan táncra perdültek, volt éljenzés és ollé, viva espana. Sajnos két német drukker közvetlen a közelemben lökdösni kezdte az ünneplő spanyol drukkereket, de sikerült megfékezni őket.
Alapjában véve ez a nap a foci ünnepéről szólt, mint az egész EB. A sport összekovácsolja az embereket, legyen focista, vagy csak futballrajongó, netán csak a országáért szurkoló. Nincs jobb annál, amikor szerethetünk egy csapatot, és együtt vagyunk, mind azt kívánva, hogy azok nyerjenek. S ha netán mégsem, akkor beismerni, hogy igenis a másik csapat jobb volt, mint ahogy itt a német játékosok és rajongók is elismerték a spanyolokat.
Remélem hamarosan a magyaroknak is szurkolhatunk valamelyik nemzetközi tornán. Akkor bíz, még jobban érezném magam, s jobban dobogna a szívem. Úgy legyen!
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
