vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Black Ice: Egybesétálni ment...

Műfaj: VersCimkék: séta

Black Ice: Egybesétálni ment...

Harcismerősnyi dobbanás s belsőüteg,
némaságvisszhangtest kong, üres-üreg.

Üvegesedő-szemléletváltásban perdület,
tovasuhanásban újraélesztő villámtünet.

Karnyújtásnyira száll igazságszárnyerőre,
cserepesajkacsókra vár, belsőtemetőben.

Gerendacsatlakozástalansági szálka a fény,
szivárványhártyámon túlszúrt vakremény.

Szabadgyakorlatomból neked húsvértelen,
hozzáhúzódzkodva végtélénnyire léphetem.

Jelenvágyó múltárnyjövődként, érezheted,
nemértési éhemet értelmezhetem én, veled.

Menettértizetlen jegyem ellenőre, jellemem,
Hullámvasbútlanságig, teremtervem síntelen.

Nincstelenedő időtérváltozásban megyek,
étertértükrözésnek édenérme, nem érdemem.

Porszáraz-sáremlékezet a létem, így megpihent,
összerogyóvarázsban lelkem, egybesétálni ment.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket