Bontás.

Szerző: narancsrost.Dátum: 2008. augusztus 03. 12:00

Műfaj: VersCimkék: kortárs, szerelem

lehelleted súya alatt görnyedek.
szűntelen hajolgatok valamiért ami nincs
már rég elveszett tán sosem volt.
csigolyáim pattintják bőröm feszülését.
egy érintés.
Nem találom.
Nem talállak.
Széthasad a bőrfólia.
Az árut kcisomagolták.

szabadságra ment a magány.
te zongoráztál a csigolyáimon,
és ujjaid barázdái simítva karcolták börömet.
én csukott szemmel feküdtem, és felszínem alól kiszabadult valami ismeretlen áramlás,
ami betöltötte a teret.
a kínaiak azt mondják rá csí.
én csak mosolynak hívom.

A virradatba dermedtünk bele.
Miféle jégség ez a forró zimankó?
Mi ez a sóhajlopó hegedűszó?
Mi ez a tágulás pupillánkban?
Szikár húraink feszesen pendülnek sorsunk körmei alatt.