vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Borderline

Szerző: Molnár ZsoltDátum: 2009. május 29. 18:01

Műfaj: PrózaCimkék: tanulmány

A személyiség zavarok tudományos tipizálása és rendszerbeszervezésének során Adolf Stern pszichoanalitikus (1938) használja először a terminust: Borderline personality disorder- röviden BPD. A mentális rendellenességek kórmeghatározó kézikönyvébe (DSM III) az Amerikai Pszichiátriai Társaság 1980 ba

BORDERLINE SZEMÉLYISÉGZAVAR

A személyiség zavarok tudományos tipizálása és rendszerbeszervezésének során Adolf Stern pszichoanalitikus (1938) használja először a terminust: Borderline personality disorder- röviden BPD. A mentális rendellenességek kórmeghatározó kézikönyvébe (DSM III) az Amerikai Pszichiátriai Társaság 1980 ban veszi fel. A BPD főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar. Mely neurózisra, depresszióra, bipoláris személyiségzavarra (korábban mániás depresszió) pszichózisra, ritkábban pszichopátiára emlékeztető tünetekkel bír.
A borderline személyiségzavar diagnosztikus kritériumai:
- az identitás zavara
- személyközi kapcsolatok zavara
- érzelmi instabilitás (depresszió szorongás- üresség, unalomérzet)
- gyenge önkontroll (gyakori dühkitörések)
- öndestruktívitás, amely megmutatkozhat a szexuális magatartásban, a költekezésben, az alkohol vagy droghasználatban, falási kényszerben, felelőtlen impulzív viselkedésben.

Némely betegnél a hangulatingadozások időszakában öncsonkítás, önmegsebesítés vagy öngyilkossági kísérlet fordul elő. Mindezek a legszélsőségesebb formák.
Az öngyilkossággal való fenyegetőzés, illetve annak megkísérlése jellemzően a segítségkérés drasztikus kifejezési formája.
Előfordulhat a rövid reaktív pszichózis, a hirtelen fellépő szorongástól az én-szétesettség érzés. Amely két három napnál nem hosszabb vagy legfeljebb pár óráig tartó állapot.ebben az állapotban az objektív valóság és a szubjektív belső élmények határai összemosódnak. A realitás szilárdságát elvesztve egyre nagyobb káosz felé sodródó egyén primitív működési szintekre sodródik. Ha önmaga erejéből képtelen ebből a regresszív állapotból felépülni, akkor korházi kezelés válik indokoltá.
Affektív zavaraira jellemző a depresszió és a környezet felé irányuló ellenségesség érzése. Dekompenzációja során tetten érhető a valóság elvesztése, a kontrol hiánya. Az elhúzódó dekompenzáció patológiája lehet a szociális kompetencia elvesztése.
A borderline zavar öngyilkosságának mortalitási adatait tekintve 5-10 %, ami 500-1000 szerese az átlagnak.

A borderline személyiségre jellemző identitásavar több mélyreható ismertetőjegyből áll, amelyet az érintett egyenként vesz észre vagy él meg. A zavarokhoz tartozik a szélsőségesen instabil hangulat, a törékeny énhatárok, az identitászavara – identitásdiffúzió - a bizonytalan énkép, vagy a bizonytalan szexuális orientáció, az egyéni értékek és életcélok bizonytalansága. – a gyakori hangulatingadozás, - az impulzuskontrol hiánya – (impulzív düh, depresszió, szorongás, krónikus üresség, -unalomérzés)
Az interperszonális kapcsolatokat jellemző törékenység hátterében a környezet személyeinek szélsőséges idealizációja vagy leértékelése (devaluáció), azokkal való dependencia, áll. Ez okból gyakori a borderline személyiség kapcsolataiban a személyközi konfliktusok.
A borderline személyiség nehezen tűri az egyedüllétet. Jellemzően öndestruktív szuicid veszélyeztetett.
Gyakran kerül szerencsétlen helyzetekbe melyekben áldozattá válik. A borderline személyiség számára általában nem tudatos, hogy viselkedése provokáló. A nő számára, aki folyamatosan olyan férfit választ, aki kihasználja, ez nem tudatos viselkedés. A hasított látásmódja, hogy önmagában egy jó és egy rossz részt lát, és a rosszat meg kell büntetnie, még akkor is, ha ez a másik oldalának nincs a tudatában. Az áldozattá válás egy erős része a borderline személyiségnek. Még ha az áldozat szerepe kellemetlen következményekkel is jár, lehetnek pozitív oldalai is.

A borderline személyiségre jellemző ellentétek:

eltúlzott bűntudatérzés -↔ másokat vádol mindenért
erős ragaszkodás -↔ intimitástól való félelem
kényszeredett evésrohamok ↔- kényszeredett diéták
önzőség ↔- másokkal való törődés
közönyösség a munkában ↔- lelkiismeretség a munkában
impulzivitás ↔- kezdeményezéstől való félelem

A személyiségzavart jellemző sztereotípia, hogy „csak feketén vagy fehéren képes észlelni környezetét” – szolgálhat magyarázatául a nehezen fenntartható társkapcsolataira.
Nehéz a frusztrációt, csalódást elviselniük a félelmeikkel kibékülniük. Nem képesek ezeket a dolgokat a társadalmi normáknak megfelelően feldolgozni. Gyakran mutatnak erős érzelmi változásokat. Egy boderline személyiség úgy viselkedik, mint egy gyermek: egy dramatikus hisztérikus kitörést pillanatokon belül egy teljesen vidám állapot követ. A kitörést képes teljesen elfelejteni. Környezete számára nehéz erre reagálni, akik még fel sem dolgozták a dühkitörést.
Eltorzult önfelfogás és a környezet beteges felfogása, a belső stabilitás hiánya nem teszi lehetővé, hogy kapcsolatait biztonságosan élhesse meg. Környezetét az utolsó találkozás minősége alapján ítéli meg.

A borderline személyiség tipizálása során a szakirodalom három nagyobb alkategóriát különböztet meg:
1. A hisztrionikus személyiség: ahol a figyelemfelkeltés jelenik meg, manipulációs viselkedés, gyors hangulatváltozások, A személyiségzavarok között az ún. dramatikus csoportba tartozó hisztriónikus személyiségzavart leginkább a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások, a kifejezett feltünési vágy, a teátrális viselkedés, az állandó élmény- és újdonságkeresés jellemzi.
2. A skizotip személyiségzavar: paranoid gondolatok, nehezen követhető illúziók. Ezek megtalálhatók a borderline személyiségzavarban is, de gyorsan elmúlnak az aktuális kapcsolatoktól függően. Nehezen tűri az intim kapcsolatokat. Többnyire, különösen idegenek között, mélységes szorongást érez, ami abból ered, hogy attól tart, mások megítélik. A személyiségre jellemző a szociális szorongás. kommunikációja homályos szóképekekben valósul meg. Metaforákban, klisékben fogalmaz
3. Az antiszociális személyiségzavarban is megtalálható a manipulációs viselkedés, de a borderline személyiségzavarban szenvedőkkel ellentétben a siker és a nyereség érdekében manipulálnak, míg a borderlineok figyelemért, egy vigyázó személyért manipulálnak.




A borderline személyiségzavar okai:

1. Stabil énkép hiánya
Az énkép a személy önmagáról kialakított állandósult mentális képe. Eszköz, amellyel a személy kísérletet tesz önmaga objektív szemlélésére. A stabil énkép kifejlődése azon múlik, hogy miként őrizzük meg a kapcsolataink emlékét attól függetlenül, hogy az adott helyzetben éppen mi történt.

2.Tartós kapcsolatok hiánya
Beteges ragaszkodásának oka a félelem érzet, hogy egyedül marad, hogy elhagyják. Az idealizált személytől kapott elutasítás, vagy félreértelmezett gesztus okán a kötődés átcsúszhat mély ellenszenvbe- gyűlöletté alakul.

A borderline személyek gyakran számolnak be arról, hogy gyermekkorukban fizikailag, szexuálisan, bántalmazták őket. Illetve, a szüleikkel rendkívül instabil kapcsolatban voltak

Személyiségfejlődésben mutatott tényezők:

Jelentős részben a korai anyadepriváció állhat a háttérben, vagy az anya-gyermek kapcsolat ambivalens
Kernberg- borderline, nárcisztikus személyiségzavarok kutatása.
Internalizáció (internalizáció az affektív és kognitív tényezők együttesének mechanizmusa)
3 lépcsője :
1. introjekció: hasonló a modell tanuláshoz
2. identifikáció: nehéz az ellenazonosulás
3. én-identitás: elvárásoknak kulturális normáknak való megfelelés.
A fejlődés fixálódhat ami a borderline személyiség struktúrát határozza meg. Lényege a hasítás - a gondoskodó anyától a jó képet igyekszik szétválasztani attól, ami egy másik kontextusban egy rossz anyát formáz

A borderline személyiségzavarra jellemző pozitívumok

Jól szervezett munkakörülmények közt képes a tartós és jó munkavégzésre , kiemelkedő teljesítmények elérésére. A munkahelyet vagy személyes érzelmi életüket ért változások hatására viszont szabotálhatják pozíciójukat.
Ennek oka lehet az unalom érzés is. a munka alkalmat ad számukra az ambivalens szociális kapcsolataik elkerülésére. Sok esetben a szociális munka mint például orvos, ápoló, lelkisegítő vonzák a borderline személyíségeket mivel így keresik a hatalmat hogy kontrollálni tudják a szociális kapcsolataikat. Ezekben a szerepekben azt a törődést adják másoknak amit saját életükben keresnek.

Mivel könnyen élnek át erős érzelmeket Gyakran kimagasló művészi teljesítmények, vagy intellektuális funkciók jellemzik. Jó néhány művészt találhatunk köztük. (újkori pszichológiai kutatások alapján József Attila is borderline személyiségzavarban szenvedett)





Terápia

 pszichoanalitikusan orientált egyéni terápia
 csoportterápia
 családterápia
 pszichodráma csoport
 támogató egyéni terápia
 viselkedésterápia
 pszichoanalitikus pszichoterápia
legsikeresebbnek a mentalizáció alapú pszichoanalitikus pszichoterápia bizonyult.
Az alkalmazott terápia során fontos megértenünk, hogy a borderline személyiség egyik fő célja, hogy egy önálló identitás érzését fejlesszen ki és a hajlamot arra, hogy másokkal eggyé olvadjon A szimbiózis és az önállóság ijesztő számára,
. Az emberi kapcsolatok jobban működnek a szimbiózis szintjén. Egy állandó identitás megadja a lehetőséget arra, hogy saját lábon álljon. Ez azt jelenti, hogy képes önmaga dönteni, a saját érzéseire hagyatkozni ahelyett, hogy a megerősítést másoktól várná. 2002-ben született a mentalizációs elmélet,(Peter Fonagy) mely szerint a borderline személyiségzavar egyik alapvető oka, hogy a személy nem tudja helyesen értelmezni saját és mások érzelmeit, reakcióit és önmaga érzelmeit nem tudja kontrollálni. A mentalizációs módszer segítségével megtanítják a pácienseknek saját és mások érzéseinek, viselkedésének helyes értelmezését. Sikeres terápia esetén az egyének nem vetítik ki kontrollálatlan intenzív érzéseiket, saját belső félelmeiket a környezetükben élő emberekre, szituációkba. A "mentalizációs-elmélet" lényege, hogy ha a borderline-betegeket a terápia alkalmával megtanítják mentalizálni, azaz mások szándékait, viselkedését megérteni, A mentalizáci nem más, mint tudatolvasás
Biomedicinális kezelés esetén az SSRI szerotonin anyagcsereszabályzókat alkalmazzák, melyek a negatív hangulatzavarok megszüntetését célozzák.
Kutatás 2009 január (Forrás: Népszabadság)
Harold Koenigsberg a borderline személyiség zavar kutatása során érdekes felfedezést tett, mikor is egészséges emberek MRI összehasonlítását végezte borderline személyiség zavarral küzdőkkel. A vizsgálat során meghatározott képeket mutattak 66 másodpercen át mialatt agyi mágneses magrezonancia (MRI) vizsgálatot végeztek a kísérleti személyeken. A képeken tartalmilag idilikus és erőszakos jelenetek voltak láthatók A vizsgálat során a borderline-os betegeknél kifejezett véráramlás volt tapasztalható az agyi látásközpont és az amygdala (az emocionalitás szabályzó struktúra) közt.
Egy további MRI-kísérletben egyy érzelmileg felkavaró és egy közömbös képsort mutattak. A vizsgálati személyeket arra kérték, maradjanak semlegesek a képeken látottak iránt. Kiderült, erre csak az egészségesek képesek, azaz a képeket külső szemlélőként, közömbösen értékelni. Az ilyen, mérlegelő magatartásért felelős impulzusok agyi területei a borderline betegeknél nem mutattak semmiféle aktivitást. Ez a magyarázat arra, miért nem tudják ezek az emberek a hétköznapi konfliktusokat uralni. Ez a készségük egyszerűen hiányzik.
A borderline személyiségzavar lehet szerzett és öröklött, utóbbi genetikai meghatározottság csak akkor jut érvényre, ha gyermekkorban a beteggel durván bántak. Az agyi kórfolyamatok pontos feltérképezése alapvető lépés az elmezavarok gyógyításához vezető úton.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 4 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Molnár Zsolt   (#9245)

2009. június 01. 16:30

Az írás Döme László Személyiség zavarok c. könyve felhasználásával történt,amely a 298-330-oldalig tartó rész átdolgozása vagy rövidített változata. Ezt nem gondolnám plagizálásnak. Az elmúlt öt évben tucatjával készítettem hasonlókat. Bárki előtt nyitva áll a lehetőség..

Válasz Nem Tom hozzászólására (#9243).

 

2. Nem Tom   (#9243)

2009. június 01. 13:04

T Zsolt!Elnézést kérek tőled, eddig azt hittem,hogy mindenki csak a saját okosságait rakhatja fel erre a lapra.Tévedtem. 2.2.3 Az aloldalakon elhelyezett más forrásból származó tartalmakra (szöveg, kép) vonatkozó szerzői jogi előírások betartása a felhasználó felelőssége. Ja ezt valahol olvastam.

Válasz Molnár Zsolt hozzászólására (#9225).

 

3. Molnár Zsolt   (#9225)

2009. május 31. 17:50

Kedves Nem Tom! Nem tudom mennyire szorul magyarázatra, hogy mit "akartam" megírni....azt hiszem meg is írtam..igazán ezt a gyászjelentés dolgot, vagyis az aggályos kommented az számomra, ami magyarázatra szorul.

Válasz Nem Tom hozzászólására (#9224).

 

4. Nem Tom   (#9224)

2009. május 31. 17:21

T. Zsolt! Mindez nagyon szép, de Te mit akartál írni? Vagy csak a jó hangulat miatt dobtál be egy ilyen igazán kellemes és olvasmányos cikket? Ezzel az erővel nehány frissen nyomtatott gyászjelentésből is idézhetnél, mindannyiunk épülésére. Üdv, Tamás, ja, és még egyszer bravó!