Búcsú előtt
Dátum: 2011. április 05. 05:51Műfaj: VersCimkék: búcsú |  |
Csípős hajnalok és korán süppedő esték
kint rekednek s lassan odafagynak
ajtód elé, s mi szomorkásan már vissza-
számolunk... az együttlét percei rohannak.
Nézz rám, kedves, hagyd a mulandót,
itt a mában jöjj közelebb felém,
hagyd, hogy ujjaimmal érintsem mosolyod,
míg arcodon felragyog a holdfény.
Eddig 5 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Ma-Ja (#23460) | 2011. április 10. 13:01 |
Az életben nagyon sok "egybeesést" érzékelünk. Talán érzelmileg érint meg minket.Aztán ki tudja? Tudod a "lelkek találkozása" .... és a többiek. Én örülök Neked. | |
| |
2. Magdileona (#23458) | 2011. április 10. 12:50 |
Köszönöm szépen neked.:) Megnyerő a neved, egyben meglepett, mivel engem is így hívnak a családban kiskorom óta...:))) | |
Válasz Ma-Ja hozzászólására (#23456). |
|
3. Ma-Ja (#23456) | 2011. április 10. 12:35 |
Nagyon szépen fogalmazod meg az érzéseidet. Kifejező és szívhez szóló! | |
| |
4. Magdileona (#23417) | 2011. április 06. 05:41 |
Üdv neked is, kedves Veronai! Valóban azért vagyok itt lassan 1 év után, mert hívtál. Ott, ahol tetted, válaszoltam is, de akkor még nem tudtam, hogy jönni fogok... Köszönöm, hogy örülsz és hogy tetszik a vers. Szép napot! Magdi | |
Válasz Veronai hozzászólására (#23413). |
|
5. Veronai (#23413) | 2011. április 06. 00:50 |
Hát ez nem semmi. Bocs az egyszerűségért. A mondanivalót tökéletesen fejezted be. A hold mindig változik. A nap nem! Nekem Napom van. Köszönöm, hogy újra itt vagy. Üdv! Veronai | |
| |
