CSONKJÁIG ÉG A GYERTYASZÁL
Dátum: 2008. július 27. 19:23Műfaj: VersCimkék: elmúlás |  |
Csonkjáig ég a gyertyaszál,
apám a lelked mennybe száll,
virághalom és fájdalom,
itt hagytál, úgy fáj nagyon.
Fognám kezed, mennék veled,
tudnod kell, még nem lehet,
megszületendő gyermekem
várja segítő két kezem.
Porból lettél, porrá váltál,
szellő szárnyán tovább szálltál,
ha majd az én időm lejár,
Szent Péter kapujába várj.
Oly nagy a csend, a döbbenet,
feladtad földi életed,
úgy fáj, majd meghasad a szív,
de menj, már Édesanyám hív.
A földön voltam gyermeked,
odafenn is van egy neked,
eljött az idő most Őt szeresd,
drága Apám..., Isten veled.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
apám a lelked mennybe száll,
virághalom és fájdalom,
itt hagytál, úgy fáj nagyon.
Fognám kezed, mennék veled,
tudnod kell, még nem lehet,
megszületendő gyermekem
várja segítő két kezem.
Porból lettél, porrá váltál,
szellő szárnyán tovább szálltál,
ha majd az én időm lejár,
Szent Péter kapujába várj.
Oly nagy a csend, a döbbenet,
feladtad földi életed,
úgy fáj, majd meghasad a szív,
de menj, már Édesanyám hív.
A földön voltam gyermeked,
odafenn is van egy neked,
eljött az idő most Őt szeresd,
drága Apám..., Isten veled.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
