Demokratikus diktatúra

Szerző: SzatDátum: 2009. november 30. 15:03

Műfaj: VersCimkék: ezzan

Féljél, ha kardot emelsz,
Főnöki hatalom habjára felelsz.
Halk szavak oltalmára nem találsz,
Elhajló szobrok derűjén állsz.

Adj neki szót és hangot,
Hallgasd az ébredés szavát,
Kerüld ki az érzést,
Használd a közöny álmát.

Adj neki érdeket,
Csak az hajtja már,
Képzeld a végét,
Minden éjszakán.

Kenyered elveheti,
Oltalmad megszűnteti,
Ábrándod leköpi,
Ajkaid leszedi.
Tedd a dolgát,

Ez nem demokratikus békevágy,
Kelletlen bénaság,
Ami kezed fogja,
Dühítő szavak,
Lecsengő alak,
Gyenge hatalom,
Eltörpülő alkalom.
Ez hajt, ez a vágy.
Borútalan, éber éjszakán.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 4 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. bobita (#15408)	2009. december 02. 15:39
bizonyára helyettem gondolkodsz, ha ezt írod, nem minősítettem a verset, csak hozzászóltam, köszi, hogy nem vagy sértődős,
Válasz Szat hozzászólására (#15390).

2. Szat (#15390)	2009. december 02. 09:00
bizonyára ezek a szavak nem jelentenek neked semmit, ezért tartod őket kevésbé fontosnak a Te világodban, ott valószínű sok dolog egészen más. De azért köszi!
Válasz bobita hozzászólására (#15372).

3. Szat (#15389)	2009. december 02. 08:52
kösz a kritikát


4. bobita (#15372)	2009. december 01. 18:49
jó sokkkk nagy szó egy rakáson,