Dideregve

Szerző: Sonkoly ÉvaDátum: 2009. február 18. 14:33

Az álmok, a boldogságok

csilingelő villamosait

hideg peronon várva

átfázott a lelkem

Késve érkező pillanatokkal

telve az életem

A Sors mindent adott

amit kértem

Mire megérkezett

már az árát is

megfizettem

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 7 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Sonkoly Éva (#7820)	2009. február 22. 17:43
Drága Jana, köszönöm hogy olvastál, sírni pedig nem szabad, Neked nem ! Legyen sok mosoly az arcodon! :-)
Válasz R. Jana hozzászólására (#7817).

2. Sonkoly Éva (#7814)	2009. február 22. 16:04
Kedves Dávid, köszönöm, hogy olvastál. Azért vannak olyan pillanatok, melyekre akár dideregve, hideg peronon állva is érdemes lenne várni, ha megérkeznének, de ezt csak én érzem így... :-) Üdvözlettel:Éva
Válasz Szat hozzászólására (#7811).

3. Szat (#7811)	2009. február 22. 15:55
Csatlakoznék a többiekhez, valóban kiváló írás. Bár sokszor nem éri meg várni... Grat. Dávid


4. Sonkoly Éva (#7782)	2009. február 19. 09:10
Kedves Rézi ! A stílusunk valóban nem egyforma, de a másság teszi széppé az életet. Köszönöm, hogy olvastál! Üdv:Éva
Válasz Rézi hozzászólására (#7780).

5. Rézi (#7780)	2009. február 18. 22:16
Kedves Éva,nagyon jó,rövid tömör,még is minden benne van.Ellentétben az én írásaimmal,melyek terjengősek.....):):):Üdv,Rézi.



6. Sonkoly Éva (#7772)	2009. február 18. 15:56
Köszönöm, kedves Persepolis ! :-)
Válasz Persepolis hozzászólására (#7770).

7. Persepolis (#7770)	2009. február 18. 15:20
Nem vagyok egy vers-fanatikus, de ez nagyon tetszett!!!! Gratulálok. Ilyeneket érdemes olvasni!