Ébredő álom
Dátum: 2010. augusztus 05. 00:01Műfaj: VersCimkék: szerelem, éjszaka |
Éjjelem a tied s nappalom a tied,
Körénk ül a mély csöndesség,
Sötétben, ágyamon fekve,
Hozzád érve, reménykedve,
Bámulom lecsukott szemed.
A zaj minket most elenged,
Hozzánk bújik a melegség,
Megérintem gyönyörű kezed,
Együtt álmodom veled,
S bámulom lecsukott szemed.
Megsimítom tökéletes arcod,
Kicsit fázva, enyhülőn...
S mozgó szemhéjad alatt
Észreveszem a szendergő
szemedben ébredő álmot.
Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. pillango (#21648) | 2010. augusztus 26. 09:37 |
szia bobi!kösz a megjegyzést,lehet benne vmi.tudom nem a legjobb versem de egyenlőre elég ha csak én értem :) | |
| |
2. bobita (#21292) | 2010. augusztus 05. 18:54 |
ez egy idilli kép, a címhez végképp semmi köze,a szendergő szemben ébredő álom viszont megérne egy próbálkozást, | |
| |