vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Egyedül 1972. december

Szerző: ipszilonDátum: 2009. december 08. 01:58 Műfaj: VersCimkék: magány

koppan a léptem, az utca kihalt már,

villamos nem jár és busz se közel'g,

tudom, a kaput is régen bezárták,

s ingemen érzem, a csend megölelt.....

 

mozdul a lábam és visz valahonnan,

az éjszaka nyújtózik életemért,

mozdul az ajkam is, mégse szabódhat,

megkaptam már érte azt, amit ért....

 

megvette tőlem a nappalok álmát,

könnyen eladtam, már semmi se köt!

az éjfeketében a bűnt sose látják

és sétálhatsz csillagok fénye között....

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

---

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

---

1. ipszilon   (#15757)	2009. december 09. 23:39
Kedves Bobita! Nagyon megtiszteltél! Köszönöm!
Válasz bobita hozzászólására (#15756).
2. bobita   (#15756)	2009. december 09. 23:03
a sok közül ez tecccettt a legjobban,