Egyedül
Dátum: 2009. február 15. 20:04Műfaj: VersCimkék: egyedül, magány, kirekesztés |
Arra születtem,
hogy magányos
utakon járjak,
egyedül ,
sötét erdők
mélyén,
csak
a csönd kísér.
Felhők könnyében
fürdöm,
köpenyem
a fák
közt
suhanó szél.
Fekete vizű folyók
örvénye
kíséri léptem,
ki vagyok,
nem tudja
senki.
Vándor az éjben,
hangtalan járok,
s aki
látott,
nyomtalan
feled.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.