vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Éjszakai suhanás, egyedül...

Műfaj: PrózaCimkék: éjszaka

Hűvös nyári éjszaka a Balaton parton. Egyetlen ember, egy szál cigi, kusza gondolatok, félelmek. Hangulatfestés, érzelemmázolás, kérdésfeltevés, válasz nélküli sötétség.

Tajtékzó hullámok, a sötétben is fehérlik a tetejük. Magány, nem vágyott, de nem is került, egész kellemesnek bizonyuló.
Egy félig kiürült sopronis üveg, izzó cigi.
A túlpart fényei, mint halottak napján a temető, sok kis szentjánosbogárnak tűnnek innen. A város lámpái, mintha az ott élő lelkek fénylenének.
A szél hangja a fák között, a levelek zörögnek, mint a kocsi után kötött konzervdobozban a kavicsok.
A cigim már majdnem kialszik, mikor észbe kapok. Nincs mivel másikra gyújtanom, jöhet a paraszttűz.
A tó agresszivitása, mint anyám, mikor kiabál. Mint amikor válaszul sírok, de belül én is ordítok.
Kiürült sopronis üveg. Nikotintól kellemesen szédelgő léptek, csikkek a kukába.
Homályos zenetöredékeket hoz a szél, de nem érdekel.
Kulcs nagy nehezen befurakszik a zárba. Ott már otthon van, vígan elfordul.
Takaró. Meleg takaró.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Vojtek Ildikó   (#12483)

2009. szeptember 03. 12:51

köszönöm:)

Válasz Szűcs István hozzászólására (#12482).